Az osztalékból származó jövedelem adózása évek óta változatlan formában szerepel a jogszabályokban. Akik rendszeresen részesülnek ilyen jövedelemből tisztában vannak az előírásokkal.
Ezúttal néhány olyan esetet vizsgálunk meg, amelyek valamilyen oknál fogva rendhagyónak tekinthetők és előfordulásuk esetén speciális szabályokat kell alkalmazni.
Számos kérdés adódik osztalékelőleg felvételével kapcsolatban. Az osztalékelőleg a várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. Kifizetését minden esetben meg kell, hogy előzze közbenső mérleg készítése, mivel csak így garantálható, hogy az osztalékelőleg kifizetését követően nem csökken a saját tőke összege a jegyzett tőke alá. A saját tőkének a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett összegét szabad figyelembe venni, osztalékként pedig a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizethető ki.
Osztalékelőleg fizetése esetén 15 % személyi jövedelemadót kell levonni a magánszemélytől. Ilyenkor még sem szociális hozzájárulási adót, sem kisvállalati adót nem kell fizetni, attól függően, hogy ki melyik törvény hatálya alá tartozik.
Előfordulhat, hogy a vállalkozás eredményessége úgy alakul, hogy a felvett osztalékelőleg végül meghaladja a beszámoló elfogadásakor kimutatott osztalékfizetési korlátot. Ebben az esetben a felvett osztaléknak azt a részét, amely nem tud osztalékká válni, visszamenőleg kölcsönnek kell minősíteni és a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.
A kamatkedvezményből származó jövedelem adózásáról itt olvashattok részletesen:
Kamatkedvezményből származó jövedelem (konyvelesobudan.hu)
Kamatkedvezményből származó jövedelem II. rész (konyvelesobudan.hu)
Amennyiben az a megállapodás születik, hogy a felvett osztalékelőlegnek a tényleges osztalékot meghaladó részét nem kell a tulajdonosoknak visszafizetniük, a magánszemélyeknek egyéb jövedelmük keletkezik. Ekkor az osztalékelőleg kifizetésekor levont szja előleg tekinthető az egyéb jövedelem adóelőlegének.
Egyéb jövedelem esetén felmerül a szocho fizetési kötelezettség is. Figyelem! Itt nem alkalmazhatóak a felső korlátra vonatkozó előírások, tehát az egyéb jövedelem után fizetendő szochónak nincs felső határa.
A beszámoló ill. az osztalékhatározat elfogadása és az elengedés közti időszakra a fentebb részletezett kamatkedvezmény szabályokat kell alkalmazni.
Előfordulhat olyan eset is, hogy olyan személynek történik az osztalékelőleg kifizetése, aki az osztalék összegének megállapításakor már nem tagja a vállalkozásnak.
Neki osztalék már nem állapítható meg ill. fizethető ki.
Ekkor a tagi jogviszony megszűnésének időpontjában célszerű a felvett osztalékelőleget visszautalni valamint ezzel egyidejűleg a felvétel és a visszafizetés közötti időszakra jutó kamatot megállapítani és a cég számára megfizetni. Amennyiben nem történik kamatfizetés, meg kell állapítani a kamatkedvezményből származó jövedelmet.
Amennyiben az osztalékelőleg visszafizetése sem történik meg, mert a taggyűlés úgy határoz, hogy azt elengedik a magánszemélynek, a korábban ismertettek alapján a felvett osztalékelőleget egyéb jövedelemnek kell tekinteni.
Az osztalékelőleg bevallásáról tudni kell, hogy a felvétel évének személyi jövedelemadó bevallásában ezt az összeget csak tájékoztató adatként kell feltüntetni. Azon a lapon, amelyen a külön adózó jövedelmek szerepelnek, nem kell feltüntetni.
Abban az adóévben, amelyikben az osztalékelőleg tényleges osztalékká válik a felvett összeget szerepeltetni kell a külön adózó jövedelmek között, utalva arra, hogy az osztalékot terhelő adó részben vagy egészben már megfizetésre került.
Amennyiben a felvett előleg végül magasabb, mint a végleges osztalék és így a magánszemélytől magasabb összegű előleg került levonásra, a különbözetet a tulajdonos visszaigényelheti az adóbevallásában.
Egyre gyakoribb, hogy a vállalkozás tulajdonosai nem forintban, hanem valamilyen külföldi pénznemben veszik fel az osztalékot. A megszerzett jövedelmet ekkor a szerzés időpontjában érvényes MNB árfolyamon kell forintra átszámítani és az adó összegét is így kell megállapítani. (Olvasatom szerint ez arra az esetre igaz, ha a vállalkozás devizában vezeti könyveit vagy a magánszemély külföldről származó osztalékban részesül. Ha a cég forintban könyvel és a tagok más pénznemben kívánják kifizetni az osztalékot, arra az esetre más szabályok vonatkoznak.)
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy az osztalék felvétele nem pénzben, hanem valamilyen vagyontárgy formájában történik. Ekkor az adó levonása nem lehetséges, így a kifizetőnek ki kell állítana egy igazolást a magánszemély részére, melyben felhívja az adózó figyelmét, hogy köteles az adót befizetni, mégpedig a negyedévet követő hónap 12-éig. Ugyanakkor az adómegállapítás és bevallás terhe alól a kifizető nem mentesül.
Mint említettem, az osztalékelőleget nem, az osztalékot viszont szociális hozzájárulási adó is terheli, mégpedig annak felső határáig.
Ennek részletszabályai is széles körben ismertek, minden érintett tudja, hogy melyek azok a jövedelmek, amelyeket figyelembe vehet a szociális hozzájárulási adó felső határának megállapításakor.
Fontos tudni, hogy a tbj szerint külföldinek minősülő személyeket nem terheli szocho fizetési kötelezettség, mint ahogy azokat a belföldieket sem, akik más tagállamban biztosítottak.
A tőzsdére bevezetett értékpapírok után kapott osztalékot szintén nem terheli szociális hozzájárulási adó.
