Kisvállalati adó: adóalapot növelő tételek

Egyre nő azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek a társasági adóról (tao) áttérnek inkább a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá. Ennek leggyakoribb oka, hogy (szinte) mindenki számára kedvezőbb, szabályozása nem annyira összetett, mint a társasági adónak.

A kiva összegének megállapításakor a személyi jellegű kifizetésekből kell kiindulni, ez lesz az adó alapjának egyik összetevője. Ezen túlmenően figyelembe kell venni az osztalékhoz kapcsolódó korrekciókat, a tőkemozgással kapcsolatos adóalap-módosító tételeket, valamint a pénztár értékének tárgyévi változásaival kapcsolatos korrekciókat. Általában ezek a leggyakoribb és talán összegszerűségben is a legnagyobb tételek, amelyek után a kisvállalati adó összegét meg kell állapítani

Ugyanakkor minden üzleti évet követően, (az éves kiva elszámolásakor, a bevallás benyújtásakor) meg kell nézni, hogy vannak-e olyan további növelő tételek, amelyeket a Tao tv. 3. számú mellékletének A) része foglal magába és amelyek a kivára nézve kötelező jellegű adóalapnövelő tételeket tartalmaznak.

Ezek közül a vállalkozások életében a leggyakoribbak:

  • az áfa nélkül 200 000 Ft-ot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel,
  • a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel és az adózó nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére,
  • az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs megfelelően dokumentálva,
  • a megállapodás alapján fizetett járulék,
  • az a költség, amely vesztegetéssel kapcsolatban merül fel,
  • az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel,
  • a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés,
  • tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztése,
  • az adózó által az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, mely szerint a juttatást bevételként elszámolta, adóalapja a támogatás nélkül sem lesz negatív, vagyis a juttatásra jutó társasági adót megfizette,
  • egyszerűsített foglalkoztatottak esetén kiva alap növelő az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a napi minimálbér kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

Ezeken túlmenően tartalmaz még a törvény néhány olyan tételt, amelyekkel szintén korrigálni kell az adó alapját:

  • a kiva időszakában megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, ideértve az önellenőrzési pótlékot,
  • behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve, ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy olyan külföldi személlyel vagy belföldi szervezettel szemben állt fenn a követelés, amellyel az adózó nem állt kapcsolt vállalkozási viszonyban.

A fenti felsorolás kicsit hosszúnak és bonyolultnak tűnik. Az én gyakorlatomban a leggyakrabban előforduló tételek a bírságok (itt nemcsak a nav által kiszabott bírságra kell gondolni, ide tartozik például a parkolási bírság is) valamint az alkalmi munkavállalók bére miatti adóalap emelés.

Ezek a tételek elenyésző összegek a „nagy „ korrekciós tételek között (osztalék, tőkemozgás, pénztár), azonban mindenképpen érdemes tudni róluk.

Kapcsolódó tartalmak:

Határidő: december 31.

2023. november 29.

Osztalékfizetés devizában

2023. április 26.

Neked megéri a kiva?

2020. december 09.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó