Oktatás és adózás

A legutóbbi blogbejegyzésnek az volt a témája, hogy mennyiben van lehetőség elszámolni a különböző képzésekkel kapcsolatos kiadásokat, melyek azok, amelyek a tao törvény szerint elismert költségnek minősülnek.

Most viszont az oktatással kapcsolatos kiadásokat abból a szempontból elemezzük, hogy milyen szja és járulékvonzata lehet annak, ha a munkavállaló ilyen jellegű juttatásban részesül.

Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy megkülönböztessük az iskolarendszeren kívüli és az iskolarendszerű képzéseket.

Mikor beszélünk iskolarendszeren kívüli képzésről?

Iskolarendszeren kívüli képzésről akkor beszélünk, ha a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Ezzel összefüggésben a törvény kimondja, hogy

„Nem keletkezik bevétel

valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg, valamint”

A jogszabály tehát egyértelműen rendelkezik arról, hogy például egy tanfolyam finanszírozása nem keletkeztet bevételt a magánszemélynél, arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy a megszerzett ismeretek szoros összefüggésben álljanak a munkavégzéssel.

Mindenképpen adómentesek azok a képzések, amelyeket a munkáltató azért rendel el kötelezően, mert úgy ítéli meg, hogy azok feltétlenül szükségesek a munkakör betöltéséhez.

Ilyenek lehetnek pl. a szakmai ismeretek bővítését, új technológiai eljárások elsajátítását, jogszabály változások megismerését, legújabb fejlesztések bemutatását célzó tanfolyamok vagy jogszabály által kötelezően előírt képzések.

A szakképzési rendszer 2020-ban jelentős átalakuláson ment keresztül.

Szakképzés kizárólag szakképző intézményekben folytatható, az Országos Képzési Jegyzéket a szakmajegyzék váltotta fel, amelyben az alapszakmák szerepelnek. Az érettségire épülő szakképesítések az iskolarendszeren belül érhetők el, az iskolarendszeren kívül ún. részszakképesítések oktathatók. Tehát az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatásban, különböző tanfolyamokon van lehetőség az alapszakmákra épülő részszakképesítések megszerzésére. (Vannak olyan képzések is, amelyek érettségi nélkül is elérhetők ill. olyanok is, amelyek elvégzéséhez speciális előképzettségre van szükség.)

Amennyiben a munkakör betöltéséhez idegen nyelv ismerete szükséges, a nyelvtanfolyam díjának megtérítése is adómentes.

Vezető beosztásban dolgozó munkavállalók részére elérhető felsővezető képzések díja szintén nem keletkeztet bevételt a munkavállalónál.

A fentieken túlmenően téríthetők olyan továbbképzések, tréningek, amelyek a munkavállalók különböző képességeit, készségeit fejlesztik. Például konfliktuskezelés, tárgyalás technika fejlesztése, időgazdálkodás.

De mikor beszélünk iskolarendszerű képzésről?

Egészen 2018. január 1-jéig az szja törvényben csak az iskolarendszeren kívüli képzés volt definiálva. Mindazok a képzések, amelyek nem tartoztak oda, iskolarendszerű képzésnek tekintettük.

Az említett időpont azért is jelentős, mert azóta az szja törvény a külföldön folytatott tanulmányokat is definiálja.

Az új fogalom értelmében az a képzés minősül iskolarendszerű képzésnek, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. Ezen kívül idetartozik az a külföldi képzés is, amely

  • államilag elismert oktatási intézményben folyik,
  • teljes idejű,
  • alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés vagy
  • államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.

Iskolarendszerű képzés tehát az egyetemeken zajló alap- és mesterképzés, doktori képzés, a középfokú képzés, a szakképző intézményekben folyó technikumi vagy szakképző iskolai képzés. A felsőoktatási szakképzés is iskolarendszerű képzésnek minősül, amennyiben az említett tanulmányok megfelelnek a nemzeti felsőoktatásról ill. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt előírásoknak.

Az iskolarendszerű képzés jogviszony alapján adózik, így amennyiben az iskolarendszerű képzést a munkáltató biztosítja munkavállalójának, úgy az bérjövedelemként fog adózni.

A témát még folytatjuk, a következő bejegyzésben azt fogom bemutatni, hogy milyen költségeket kell alapul venni az adófizetési kötelezettség kiszámításához és vajon minden juttatás adómentes-e, ami az iskolarendszeren kívüli képzéssel kapcsolatban merül fel.

Továbbképzések és a tao

A képzések költségei

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó