Számlázni nem egyszerű feladat. Az esetek túlnyomó részében persze nem egy bonyolult dolog, de biztosan mindannyian találkoztatok már azzal, amikor el kellett dönteni, hogy részteljesítésről vagy előlegről kell-e számlát kiállítani. Vagy mi legyen a teljesítés időpontja? Esetleg elrontottatok egy számlát és azt a legegyszerűbben szerettétek volna javítani.
A számlázásnak speciális területe a nemzetközi ügyletek számlázása. Ilyenkor először mindig a gazdasági eseményt kell minősíteni, ezt követően tudjátok a számlát helyesen kiállítani.
Induljunk ki abból, hogy az alábbi tranzakciókról biztosan kell számlát kiállítanotok:
- Közösségen belüli adómentes termékértékesítés (a kapott előlegről nem kell számlát kibocsátani),
- exportértékesítés,
- új közlekedési eszköz Közösségen belüli adómentes értékesítése,
- fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés,
- távolsági értékesítés,
- belföldi gazdasági letelepedettségről más tagállamban teljesített nemzetközi fordított adózású termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
- belföldi gazdasági letelepedettségről harmadik országban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.
Kérdés, hogy nemzetközi ügyleteknél melyik ország szabályai szerint kell kibocsátani a számlát.
Főszabály szerint annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol a teljesítés helye van. Ezt a szabályt azonban csak akkor kell alkalmazni, ha a magyar félnek az adott tagállamba adóalanyként be kell regisztrálni, mert nem lehet a fordított adózást alkalmazni.
Vagyis, amennyiben a más tagállamban teljesítettnek minősülő termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra vonatkozóan nem kell beregisztrálni a belföldi adóalanynak, hanem helyette a megrendelő fizeti az adót, azaz fordított adózás valósul meg, akkor a belföldi vállalkozás a saját, belföldi adószámáról állítja ki a számlát és a számla is a belföldi szabályok szerint készül el.
(Az ügyletek jelentős részében ez az eset áll fenn, emiatt, ha külföldre számláztok nyugodtan lehet használni a megszokott számlázót és a magyar szabályok szerint számlázni. Ha először kerültök kapcsolatba külföldi féllel, azért célszerű tisztázni, hogy nem kell-e valamilyen speciális előírást követni.)
Másik tagállamba történő értékesítés során a számlán szerepeltetni kell:
- mindkét fél EU-s adószámát,
- utalást a fordított adózásra és
- célszerű az „áfa területi hatályán kívüli” megfogalmazást is feltüntetni.
Amennyiben belföldi telephelyről harmadik országba teljesítünk szolgáltatásnyújtást vagy termékértékesítést, az áfa logikája mentén szintén célszerű feltüntetni a számlán az „áfa területi hatályán kívüli” kitételt. A fordított adózásra történő utalást azonban nem kell ráírni, mivel nem biztos, hogy az adott országban van ilyen típusú, ún. hozzáadottérték-adó.
Tudnivalók az adómentes közösségi értékesítésről
Első és legfontosabb szabály, hogy az eu-s értékesítésről csak akkor lehet adómentes számlát kiállítani, ha a termék valóban elhagyja az országot. Ezt adott esetben igazolni is tudni kell, ami nem mindig egyszerű. De milyen dokumentumok alkalmasak a kiszállítás igazolására?
1.eset: Vevő-címzett azonos, a fuvarozó harmadik fél
Akár az eladó, akár a vevő fizeti a fuvart, megfelel a vevő által igazolt, kiszállítást bizonyító CMR, amely a fuvarozó által is aláírt, lepecsételt, a fuvarozó eszköz rendszámával ellátott irat. Fontos, hogy az ún. érkeztető CMR is visszajusson a vállalkozásunkhoz. Ellenkező esetben elfogadható a vevő nyilatkozata pl. a szállítólevélen, arról, hogy az árut átvette, raktárában elhelyezte. De mivel itt nem független fél adja a nyilatkozatot, nincs akkora bizonyító ereje, mint a CMR-nek.
2.eset: Vevő-címzett azonos, a vevő saját maga fuvarozza el az árut
Ilyenkor a vevő nyilatkozata szükséges arról, hogy az árut Magyarországról kiszállította, egy másik tagállamban készletre vette, a könyvelésében szerepeltette, adóbevallásában, mint közösségi beszerzést feltüntette. Minél több igazolását, feljegyzést célszerű készíteni, mivel itt nincs egy (független) fuvarozó, aki kiállít nekünk egy igazolását a kiszállításról.
Jelöljük meg a raktár pontos helyét, kérjük el a bevételezésről a raktáros által aláírt dokumentumot, fénymásoljuk le a jármű menetlevelét, rögzítsük a rendszámot, a sofőr személyi adatait.
3.eset: Vevő és címzett nem azonos, a fuvart mi, mint eladó fizetjük
Ekkor a címzett által aláírt CMR igazolja a kiszállítást. Ez az eset áll fenn pl. láncértékesítés esetén, amikor a mi vevőnknek a vevője a címzett. (Célszerű erről nyilatkoztatni a partnerünket.) Ha tehát mi fizetjük a fuvart, további bizonyító erejű dokumentum lehet a megkötött fuvarszerződés és a kapott számla.
4.eset: Vevő és címzett nem azonos, a fuvart nem mi fizetjük
Az esetek többségében itt is láncügyletről van szó, vevőnket célszerű itt is nyilatkoztatni, hogy a címzettel milyen viszonyban áll. Fontos, hogy rendelkezésünkre álljon a címzett által aláírt CMR, amely a kiszállítást és az átvételt igazolja.
Amennyiben a vevőnk rendeli a fuvart, akkor mentes számlát csak akkor állíthatunk ki, ha azt, mint a mi vevőnk rendeli meg és nem, mint eladó. Jó, ha rendelkezünk erről egy nyilatkozattal, vagy a szerződésbe belefoglaljuk. (Esetleg mindkettő.)
(Tehát, ha a mi cégünk „A” szereplő, a vevőnk „B”, az ő vevője pedig „C”, akkor „B” úgy rendelje meg a fuvart, mint az „A” vevője és nem, mint „C” eladója. Ha nem így történik, vagy többszereplős a lánc és „B” szereplő utáni valamelyik partner szervezi a fuvart, akkor már nem lehet mentes számlát kiállítani.)
A Közösségen belüli értékesítést a számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónapban be kell állítani az áfabevallásba és ugyanezen időszaki összesítő nyilatkozatról sem szabad elfelejtkezni.
A közösségi adómentes értékesítés kapcsán átvett előlegről nem kell számlát kiállítani.
Az adómentes számlázás további feltétele, hogy mind az eladó, mind a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal és ezt szerepeltessük is a számlán.
Amennyiben a vevő címe és a fuvar rendeltetési helye eltér, különböző tagállamban van, lényeges, hogy a vevőnek rendelkeznie kell a szállítási cím szerinti közösségi adószámmal és a tranzakció során azt kell használnia. A gyakorlatban azonban (háromszereplős láncügyleteknél) előfordul, hogy a vevő nem rendelkezik a szállítási cím szerinti országban közösségi adószámmal, ekkor azonban az ő vevője lesz az, aki rendezi az ügylettel kapcsolatban az adókötelezettséget. (Ha pl. a német vevőnk Olaszországba kéri a fuvart, de csak német EU-s adószáma van, elfogadható, ha az olasz fél az ő vevője és háromszög ügylet keretében rendezi a felmerült adókötelezettséget.)
Az üzletfelek közösségi adószámát célszerű legalább havonta (és nem csak az együttműködés kezdetekor) ellenőrizni, hiszen bármikor visszaadhatják vagy törölhetik azt. Erre az ún. VIES rendszer alkalmas.
Tudvalevő, hogy minden olyan számlán, amelyen áfaérték nem szerepel, hivatkozni kell ennek okára, legyen az akár belföldi, akár nemzetközi ügylet.
Jelen esetben a számlára rá kell vezetni, hogy a „magyar Áfa tv. 89.§-a szerint mentes az adó alól”.
Nagyon fontos, hogy a közösségi adómentes termékértékesítés nem fordított, hanem egyenes adózás, ebből következően a „fordított adózás” kitételt nem kell a számlán szerepeltetni.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy Közösségi értékesítés esetén az adómentes számlázás feltétele a termék igazoltan külföldre szállítása és a felek érvényes közösségi adószáma. Ezen túlmenően az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban is helyesen kell szerepeltetni az értékeket.
