Hétvégén a szupermarketekben kávét, joghurtot, szalámit lehet kóstolni, a különböző rendezvényeken tollakat, vászontáskákat, kulacsokat lehet begyűjteni a nagy termelő, kereskedő vagy szolgáltató cégek jóvoltából. A vállalkozások minden lehetőséget megragadnak, hogy termékeiket megismertessék illetve, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak.
De milyen adókkal kell számolni ezekben az esetekben?
Hivatalos néven árumintáról és kisértékű termékről beszélünk. Mindkét fogalom megtalálható az áfa törvényben:
259.§ 3. áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas;
259.§ 9. kis érték: a juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani;
Árumintának tekintendő tehát egy kis kiszerelésű tusfürdő, egy kis csomag gumicukor, amely csak néhány szemet tartalmaz vagy egy kis tasak virágmag.
Kisértékű termék lehet a cég nevével, logójával ellátott reklámtoll, hűtő mágnes vagy jegyzettömb.
Ezen termékek juttatása nem eredményez áfa fizetési kötelezettséget, a beszerzéskor, előállításkor megfizetett áfa pedig levonható.
De mi a helyzet az italokkal és az élelmiszerekkel?
Az áfa törvény ugyanis tiltja az élelmiszert és az italt terhelő előzetesen felszámított áfa levonását.
Kivéve, ha a beszerzés tovább-értékesítési céllal történik, pl. egy élelmiszerbolt esetében vagy ha a beszerzett anyag más termék vagy szolgáltatás adóalapjába épül be, pl. cukrászda esetében.
Ezekben az esetekben elmondható, hogy amennyiben a vállalkozás az adott terméket eleve úgy szerzi be vagy állítja elő, hogy azt majd „elosztogatja”, akkor nem vonható le az áfa. Például a kereskedő cég a normál termékétől eltérő, kisebb kiszerelésű szemes kávé beszerzése után, nem vonhatja le az áfát, mert azt biztosan árumintaként fogja továbbadni.
Amennyiben a termékminta előállítása a normál ügymenet során történik, nem kimondottan ingyenes átadás céljából, akkor levonható az adó. Például, ha egy pékségben a forgalom növelése céljából a kisült kalácsok egyikét felszeletelik és a betérő vásárlókat megkínálják vele. Ebben az esetben tehát levonható az áfa, bár hozzáteszem, nagyon nehéz lenne, arra az egy darabra jutó, előzetesen felszámított áfa összegét meghatározni.
Ugyancsak nem vonható le az áfa, ha például egy oktatással foglalkozó cég egy szakkiállításon csokival, kávéval kínálja meg az érdeklődőket. Nem illeszkedik a profiljába, nem a termékét szeretné megismertetni, hanem egyszerűn jó benyomást szeretne kelteni az érdeklődőkben.
A fent leírtak tehát kimondottan élelmiszerekre, italokra vonatkoznak, egyéb termékek esetében levonható az áfa és az ingyenes átadás miatt sem keletkezik adófizetési kötelezettség.
Az áfán kívül figyelembe kell venni a személyi jövedelemadót is.
Az szja törvény külön nevesíti az árumintát, mint adómentes bevételt. Fogalma szinte egy az egyben megegyezik az áfa törvény által használ definícióval.
Ugyanez azonban nem mondható el a promóciós ajándékokról, amelyek nem minősülnek árumintának. Ha pl. egy IT vállalkozás vászontáskát csináltat, amelyet az állásbörzén osztogat az érdeklődőknek, az üzleti ajándéknak minősül, ily módon, mint egyes meghatározott juttatás adózik.
Ez azt jelenti, hogy a cégnek kell utána az adót megfizetni és nem annak a magánszemélynek, aki ezt kapja. Ha pedig egyes meghatározott juttatás, akkor nemcsak szja-t, hanem szochót vagy kivát is kell fizetni az ajándék bruttó összegének 1,18 szorosa után. (Kiva alanyoknak a kisvállalati adót a termék bruttó összege után kell megfizetni, nem kell felszorozni 1,18-cal. Csak az szja alapot.)
Kampányok szervezésekor tehát ne csak a termékek árával számoljatok, hanem vegyétek figyelembe azt is, hogy milyen adóvonzata van ezeknek a juttatásoknak. Ezek ugyanis plusz költséget jelentenek, tovább drágítva ezzel a különféle marketing akciókat.
