Azok a munkáltatók, akik alkalmazzák a cafeteria különböző elemeit, tisztában vannak a szabályokkal. (pl. kinek adható a juttatás, milyen adóvonzata van, milyen nyilvántartásokat kell vezetni)
Vannak azonban olyan előírások, amelyek nem kerülnek szóba napi szinten, mégis fontos ezekre is odafigyelni. Ezek közül szeretném néhányra felhívni a figyelmet.
Köztudott, hogy a cafeteria különböző elemeit az adóteher szempontjából négy csoportra lehet osztani:
- adómentes jövedelmek,
- béren kívüli juttatások,
- egyes meghatározott juttatások,
- munkaviszonyból származó jövedelmek.
Nézzük meg ezeket egyenként.
1. Adómentes jövedelmek
Az adómentes juttatások közül kiemelném az óvodai, bölcsődei ellátást. A juttatás keretében a munkáltató megtérítheti az óvodába vagy bölcsődébe járó gyermekek étkeztetési, gondozási díját. Ezen kívül lehetőség van arra, hogy a különböző sportfoglalkozásokért, művészeti tevékenységért vagy nyelvoktatásért fizetendő díjakat is kifizesse a munkavállalónak. A munkavállaló feladata, hogy a saját vagy a cég nevére számlát kérjen.
Maga a juttatás nagyon kedvező, számos dolgozónak hasznos, azonban jelentős adminisztrációs teherrel kell számolni ezzel kapcsolatban.
Nagyon népszerűek a sport és kulturális szolgáltatásokra szóló belépők.
Ennek keretében lehetőség van olyan bérlet vagy belépőjegy juttatására, amelyek
- a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre történő belépésre jogosít, vagy
- kulturális szolgáltatás igénybevételére szól.
Gyakran felmerül kérdésként, hogy a külföldi rendezvényekre váltott jegyek elszámolhatóak-e. Ezzel kapcsolatban a jó hír az, hogy ha van magyar résztvevő a sportrendezvényen, akkor adómentesen adható a juttatás. A kulturális szolgáltatások esetében még ennyi feltétel sincs, tehát pl. egy külföldi múzeumi belépő is adható adómentesen, a lényeg, hogy egyébként a törvényben meghatározott kulturális szolgáltatás fogalmának megfeleljen.
Ugyanakkor a felszámított kényelmi díj nem felel meg az adómentesség feltételeinek így annak megtérítésére nincs lehetőség, csak akkor, ha az a jogviszony alapján bérszámfejtésre kerül.
Az a szabály továbbra is él, hogy a kiosztott jegyek és bérletek nem válthatók vissza és utalvány nem adható.
A juttatásban részesülő magánszemélyekről nyilvántartást kell vezetni.
Ugyancsak az adómentesen adható juttatások csoportjába tartozik a különböző védőoltások és a járványok kapcsán felmerülő szűrővizsgálatok ellenértékének megtérítése is. Jó tudni, hogy ez a juttatás nemcsak a munkavállalókra, hanem a családtagokra nézve is adómentes.
2. Béren kívüli juttatás
Itt egyetlenegy cafeteria elem maradt, mégpedig a SZÉP kártya.
Újdonság, hogy 2023. januárjától már csak a szálláshely zseb maradt meg. Az ide feltöltött összegek azonban szabadon elkölthetők akár vendéglátásra, akár rekreációs célokra.
Szintén új előírásként került bevezetésre, hogy a 2022. október 15. napját követő jóváírásokat 365 napon belül el kell költeni. A fel nem használt összegek után 15 % díj kerül felszámításra a kártya tulajdonosának március 20-án és szeptember 20-án.
A béren kívüli juttatás után 15 % személyi jövedelemadót és 13 % szociális hozzájárulási adót vagy 10 % kisvállalati adót kell fizetni. Az adó alapja a munkavállaló számláján jóváírt összeg.
3. Egyes meghatározott juttatás
Itt a csekély értékű ajándékot emelném ki. Ennek kapcsán ugyanis lehetőség van arra, hogy olyan eszközöket juttasson a munkáltató a magánszemélynek, amire adott helyzetben szüksége van ugyanakkor nem kell utána a jogviszony alapján adóznia. Tipikusan ilyen lehet, amikor iskolakezdéskor nem pénzt juttat a munkaadó, hanem utalvány formájában kapják meg a munkavállalók a tanszerekre elkölthető keretet. A csekély értékű ajándék összege maximum a minimálbér 10 %-a lehet és egy magánszemélynek egy évben csak egyszer adható.
A csekély értékű ajándékról elmondható, hogy bárkinek adható.
Ehhez hasonló kategória az ajándéktárgy juttatása. Ennek értéke maximum a minimálbér 25 %-a lehet és az átadásnak valamilyen rendezvény keretében kell történnie.
Egyes meghatározott juttatás esetén az adóalap a megszerzett jövedelem 1,18-szorosa. Ez után kell 15 % szja-t és 13 % szochót fizetni. Kisvállalati adó alanyoknak csak az szja alapot kell 1,18-cal szorozni, a kiva alapja a megszerzett jövedelem.
4. Jogviszony alapján adózó jövedelmek
Sajátos előírások vonatkoznak a különböző nyugdíjpénztári befizetésekre és biztosítási díjakra.
A munkáltató által a munkavállaló javára, annak önkéntes kölcsönös-, nyugdíj- vagy önsegélyező pénztár számlájára utalt munkáltatói hozzájárulás összevont jövedelemként adózik. Technikailag ez úgy valósul meg, hogy az átutalt összeget nettó juttatásnak kell tekinteni, amit fel kell bruttósítani és így kell megállapítani a befizetendő adó és járulék összegét.
Abban az esetben, ha a munkáltató ún. adományt nyújt a pénztárnak és annak felhasználásáról nem rendelkezik, az összeg befizetésekor sem a pénztártagnak, sem a munkáltatónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Az adóteher akkor jelentkezik, amikor a támogatásból jóváírás történik a tag egyéni számláján, akkor pedig egyéb jövedelemként kell utána az adót megfizetni.
A kifizetéskor viszont a tagnak kell mind az szja-t, mind a szociális hozzájárulási adót megfizetni, ilyenkor ugyanis a pénztár nem minősül kifizetőnek. Az adó alapja mindkét adónemnél a jóváírt összeg 89 %-a.
A munkáltató által a magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítás díja is munkaviszonyból származó jövedelem. Az átutalt összeget ilyenkor is célszerű nettó „kifizetésnek” tekinteni, azaz felbruttósítani és a fizetendő adót és társadalombiztosítási járulékot a bruttó összegből levonni.
(Természetesen a bérként adózó jövedelmeknél arra is van lehetőség, hogy az átutalt biztosítási díjat a juttató bruttó összegnek tekintse és a megállapított adót és járulékot követelésként írja elő a dolgozóval szemben.)
A biztosítási díjaknál is van lehetőség ún.csoportos biztosításra. Ebben az esetben az átutalás nem közvetlenül magánszemélyhez kötött, a munkavállaló akkor részesül kifizetésben, ha az adott biztosítási esemény bekövetkezik. Ez a konstrukció egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Elmondható még, hogy a bérként adózó juttatások esetén lehetősége van a magánszemélynek, hogy a befizetés meghatározott százaléka fölött rendelkezzen, vagyis az egyéni számláján történő jóváírás formájában adókedvezményt vegyen igénybe. (Önkéntes nyugdíjpénztáraknál ez az adókedvezmény a befizetett összeg 20 %-a, maximum 750 000 Ft)
Végezetül kitérnék cafeteria nettó illetve bruttó elszámolása közötti különbségre.
Nettó elszámolás esetén a munkáltató azt határozza meg, hogy az egyes munkavállalói csoportok mekkora összegű nettó juttatásban részesülhetnek. Ez lehet fix összegű vagy a bér megadott százalékában. Ilyenkor előállhat olyan eset, hogy két munkavállaló ugyanolyan mértékű juttatásban részesül, de az egyikük után több adót kell fizetni.
Bruttó elszámolás esetén pedig a kifizető cég szinten állapít meg egy keretet, amely magában foglalja mind a juttatás összegét, mind pedig az adóterheket. Ebben az esetben az egy csoportba sorolt munkavállalók „ugyanannyiba kerülnek a cégnek”, a kapott összeg annál magasabb, minél kisebb rajta az adóteher.
