Ha egy munkáltatónak alkalomszerűen több munkaerőre van szüksége, akkor az átmeneti létszámnövelésre megoldást jelenthet az egyszerűsített foglalkoztatás. A részletekről már én is többször írtam, most viszont nem szeretném a szabályokat ismertetni, mert jelentős változások nem voltak az elmúlt években.
Bár az elnevezés azt sugallja, mintha ez egy egyszerű alkalmazási forma lenne, könnyített adminisztrációval, valójában számos dologra kell figyelemmel lenni. Nagyon sok értékhatár kapcsolódik ugyanis ehhez az atipikus foglalkoztatáshoz, most ezekről szeretnék tájékoztatni titeket.
Hány főt lehet ebben a formában foglalkoztatni?
Itt a foglalkoztató vállalkozás átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni:
- ha a munkáltatónál nincs főállású munkavállaló, akkor 1 főt foglalkoztathat,
- 1-5 munkavállaló foglalkoztatásánál 2 főt foglalkoztathat,
- 6-20 munkavállaló foglalkoztatásánál 4 főt foglalkoztathat,
- 20-nál több munkavállaló foglalkoztatásánál a munkavállalói létszám 20 százaléka dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Ezeket a számokat úgy kell értelmezni, hogyha például a maximális létszám 2 fő, akkor a foglalkoztató abban évben 2*365, azaz 730 bejelentést tehet. Tegyük fel, hogy a vállalkozás rendezvényszervezéssel foglalkozik és adott napon szüksége van 25 emberre Ebben az esetben a 25 fő bejelentésével a 730 fős kerete 705 főre csökken.
Hány napig lehet ezeket a dolgozókat foglalkoztatni?
Ezek a számok is már nagyon régóta változatlanok:
- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
- egy hónapban összesen legfeljebb 15 naptári napig,
- egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig.
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál egy alkalmazott egy éven belül maximum 120 napra foglalkoztatható.
Ezek az értékek szigorúan a munkáltatóra vonatkoznak, aki, ha túllépi pl. a 90 napot valamelyik munkavállalójával, már kapja is az adóhivataltól az értesítést, hogy legyen szíves rendezni a beosztottja munkaviszonyát. Erre tehát fokozottan figyeljetek, főleg a 90/120 napot könnyű figyelmen kívül hagyni. A bérszámfejtő programok tudnak statisztikát készíteni, hogy az egyes munkavállalók hol tartanak az éves bejelentést illetően.
A munkavállalók nincsenek korlátozva, több foglalkoztatónál akár egész évben dolgozhatnak ebben a formában.
Mekkora közterhet kell fizetni?
2023-ban először már december 1-jén változott a minimálbér illetve a garantált bérminimum összege és mivel 2022 óta az egyszerűsített foglalkoztatottak után fizetendő adó összegét a minimálbért alapul véve kell kiszámolni, ezért az alábbi kiadásokkal kell számolni már a decemberi foglalkoztatás után is.
- alkalmi munka esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 1 %-a, azaz 2 700 Ft/fő/nap,
- mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 %-a, azaz 1 350 Ft/fő/nap,
- filmipari statiszta esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 3 %-a, azaz 8 000 Ft/fő/nap.
Mennyi fizetést kell adni?
Itt szintén a minimálbért kell alapul venni, szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a minimálbér 85 %-át, szakképzettséget igénylő munkakörben történő foglalkoztatás esetén a garantált bérminimum 87 %-át kell legalább kifizetni az alkalmazottaknak.
Ha órabérben állapodtatok meg, akkor óránként legalább 1 304 illetve 1 630 Ft-ot kell adni, ha a napibéres foglalkoztatást preferáljátok, akkor 10 430 illetve 13 041 Ft-ot kell számfejteni.
Mekkora a mentesített keretösszeg?
Az egyszerűsített foglalkoztatás többek között annak is köszönheti népszerűségét, hogy az alkalmazottak megkapják a kialkudott bérüket, őket semmilyen adólevonás nem terheli. Ez azonban csak részben igaz, bizonyos jövedelem felett már személyi jövedelemadót kell fizetniük az éves bevallás benyújtásakor.
Ez az értékhatár az ún. mentesített keretösszeg, amely a napi minimálbér illetve a garantált bérminimum 130 %-a, azaz 15 951 illetve 19 487 Ft
(A magánszemélynek az éves mentesített keretösszeg értékét úgy kell meghatározni, hogy a foglalkoztatásban töltött napok számát megszorozza a fenti értékekkel, attól függően, hogy milyen munkakörben dolgozott. A kapott szorzatot összeveti az év során, az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmével. Ha a jövedelme a szorzat értékénél kisebb, akkor nincs adófizetési kötelezettsége, ha nagyobb, akkor a meghaladó rész után 15 % személyi jövedelemadót kell fizetnie.)
Mekkora az elismert költség összege?
Még mindig a fizetéseknél maradva, arra is figyelned kell, hogy a kifizetett bért egy bizonyos összeg fölött nem tudod költségként érvényesíteni. Természetesen a kifizetett bért könyvelni kell, de a társasági adó és a kisvállalati adó számításakor adóalapot kell emelni. Ez az összeghatár pedig a napi minimálbér kétszerese, azaz 2024-ben 24 540 Ft.
Ha például napi 30 000 Ft bért adsz a beosztottadnak, akkor 5 460 Ft-tal emelned kell majd a társasági adóalapodat vagy kivás vállalkozóként 10 % kivát kell fizetned utána.
Mint említettem a fenti számításokhoz a minimálbért kell alapul venni, íme egy kimutatás a 2023. december 1-től érvényes minimálbér összegekről teljes, heti 40 órás munkaidőre vonatkoztatva:
| Havi bér | Heti bér | Napi bér | Órabér | |
|---|---|---|---|---|
| Minimálbér | 266 800 | 61 340 | 12 270 | 1 534 |
| Garantált bérminimum | 326 000 | 74 950 | 14 990 | 1 874 |
