Az adózás terén idén nyáron jelentős változások –szerencsére – nem történtek, de kisebb módosítások, pontosítások bekerültek a jogszabályokba. Ezek egy része már a nyáron hatályba is lépett. Azok a módosítások viszont, amelyek több felkészülést igényelnek az adózóktól, 2024. január 1-jétől lesznek hatályosak.
Több olyan előírást kellett alkalmaznunk az elmúlt hónapokban, amelyeket a veszélyhelyzeti kormányrendeletben szabályoztak. Ezek egy része 2023. augusztus 1-jén változatlan tartalommal, törvényi szintre emelkedett:
- 30 év alatti anyák kedvezménye,
- a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye,
- a SZÉP kártya alszámláinak megszüntetése,
- munkába járás címén adómentesen adható költségtérítés mértékének 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re történő emelése,
- a személygépjármű-vezető képzéssel foglalkozó átalányadó egyéni vállalkozók 80 %-os költséghányad alkalmazhatósága.
Ezek a változások most már akkor is „velünk maradnak”, ha a veszélyhelyzet megszűnik és a kormányrendelet hatályát veszti.
Változások az önkéntes kölcsönös pénztárba való visszatértésekben
Köztudott, hogy ha a magányszemély az év során öngondoskodás céljából befizetést teljesít (pl. önkéntes kölcsönös pénztárba) a befizetett összeg egy részét a pénztárnál vezetett számlájára az adóhatóság kedvezmény címén visszautalja. Ugyanakkor, ha a magánszemélynek, bármilyen kis összegű adótartozása volt, a NAV a kiutalást nem teljesítette. Emiatt bekerült a törvénybe, hogy nem zárja ki az adó feletti rendelkezést az 1000 Ft alatti adótartozás. (Az Art szerint az 1000 Ft alatti adótartozást nem kell megfizetni, mint ahogy az adóhivatal sem utal ki 1000 Ft alatti adó-visszatérítést.) Ezáltal tehát megteremtették az összhangot a két jogszabály között. (Személyi jövedelemadóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény)
Szintén az önkéntes kölcsönös pénztárakkal kapcsolatos módosítás, hogy ha egy magánszemély több pénztárnak is a tagja, akkor meg kell jelölnie azt az egyet, ahova a visszatérítést kéri. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy erre a legtöbb esetben nem kerül sor.
Az adózók nem választanak a pénztárak között, emiatt sok a hibás bevallás. Ezért 2024. január 1-jétől, ha a magánszemély nem jelöli meg azt a pénztárat, ahova a rendelkező nyilatkozat szerint a kiutalást kéri, az adóhatóság automatikusan az előző évi bevallásban választott pénztárt veszi figyelembe.
Katások esetében pontosításra került a kifizetőtől szerzett bevétel fogalma
A katásokkal kapcsolatban annyi változás történt, hogy pontosításra került a kifizetőtől szerzett bevétel fogalma. Tudvalevő, hogy ha a katás egyéni vállalkozó kifizetőtől (azaz nem magánszemélytől vagy őstermelőtől) szerez bevételt, elveszíti adóalanyiságát. Ez alól kivételt jelent a fizetési számlán jóváírt kamat valamint a taxis személyszállításból származó bevétel.
A kamaton kívül azonban más bevétel is érkezhet kifizetőtől, például a vállalkozó valamely beszerzésével kapcsolatos visszatérítés vagy futárcégtől érkező jóváírás. Emiatt pontosításra került, hogy az adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a kisadózó vállalkozó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzi meg a bevételt.
A katásokkal kapcsolatos újdonság az is, hogy megszűnik az adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak. A 2022-es nagy horderejű változás egyik sarkalatos pontja volt, hogy katázni csak főállásban lehet. Tehát nem folytathatta tevékenységét kisadózóként, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, aki nyugdíjas vagy diák, még akkor sem, ha kizárólag magánszemélyek felé értékesít
Nem volt azonban szabályozva azaz eset, ha valaki belépéskor megfelelt a feltételeknek, de időközben már nem. A KATA tv. 2. § 2. pontja úgy fogalmaz, hogy
„főfoglalkozású egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozó, kivéve azt, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:”
Vagyis ha valaki októberben megy nyugdíjba, akkor abban a hónapban még lehet katás, mert
nem egész hónapban nyugdíjas, de novemberben már nem.
Változások az EKHO-ban
Törvényi szintre emelkedett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás azon előírása, miszerint a 13 százalékos mértékű kifizetői ekhót nem kell megfizetni.
Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban pedig véglegessé váltak az „új” közterhek:
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka (2023-ban 1 200 Ft/nap)
- alkalmi munka esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka (2023-ban 2 300 Ft/nap)
- filmipari statiszta esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka (2023-ban 7 000 Ft/nap)
- A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi jövedelme legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százaléka lehet. (2023-ban 27 800 Ft/nap)
