A törvény a vállalkozók számára (néhány kivételtől eltekintve) bankszámlanyitási kötelezettséget ír elő. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a felek között teljesített kifizetések átláthatóak, ellenőrizhetőek legyenek. Éppen ezért különböző előírások (és szankciók) segítségével próbálják a jogalkotók a vállalkozók közötti tranzakciókat a bankszámlákra terelni és a készpénzes ügyleteket visszaszorítani.
Melyek ezzel kapcsolatban a legfontosabb szabályok?
- „A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.”
A bejelentési kötelezettség tehát a vevőt terheli és – a jogszabály megfogalmazása szerint – csak szolgáltatás igénybevétele esetén. (A termékértékesítés esetén tehát nincs bejelentési kötelezettség.) - A belföldi jogi személynek és az áfa-fizetésre kötelezett magánszemélynek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
- A bankszámlát az adószám közlésétől számított 15 napon belül meg kell nyitni, a számlaszám bejelentési kötelezettsége a NAV felé a pénzintézet feladata.
- A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók között szerződésenként és havonta maximum bruttó 1,5 millió Ft fizethető ki készpénzben. Az egy szerződéshez kapcsolódó többszöri kifizetéseket össze kell adni. Ugyancsak össze kell adni azokat a kifizetéseket, amelyek ugyan több szerződéshez kapcsolódnak, de megállapítható, hogy az ügylet több szerződésre történő bontása nem jogszerű, annak célja az adójogszabályok kijátszása volt.
- Nincs bejelentési kötelezettség, ha az egyik fél nem köteles bankszámlát nyitni. (pl. külföldi székhelyű adózó) és akkor sincs, ha a tranzakció nem kapcsolódik vállalkozási tevékenységhez. (Pl. áfafizetésre kötelezett egyéni vállalkozó családi háza felújításakor fizet készpénzben)
- Csak a bankjeggyel és az érmével történő fizetés minősül készpénz-fizetésnek. Ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla terhelés vagy jóváírás, az már nem tekinthető készpénzfizetésnek.
- A törvény ellenértékről rendelkezik. Ennek kapcsán fontos tudni, hogy ez alatt mindig általános forgalmi adóval együtt számított, bruttó ellenértéket kell érteni. Adott hónapban teljesített, részletekben történő kifizetéseket össze kell számítani. Az előleg, a foglaló szintén ellenértéknek tekintendő. A kötbér, a késedelmi kamat, a kártérítés viszont nem az ügylet ellenértéke, így ezekre nem vonatkozik a korlátozás.
- Devizában történő kifizetés esetén, a pénzmozgás napján érvényes, MNB által megadott árfolyamot kell alapul venni.
- A felek gyakran kötnek egymással ún. keretszerződéseket, az abban foglaltakat később, a szolgáltatás tényleges igénybevételekor, egyedi szerződésben pontosítják. A kifizetések szempontjából, ezeket az egyedi szerződéseket önállóan, a keretszerződéstől függetlenül kell kezelni.
- Időszakos elszámolású ügyletről akkor beszélünk, ha a felek
a) időszakonkénti elszámolásban állapodnak meg,
b) időszakonkénti fizetésben állapodnak meg,
c) az ügylet ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg.
Mindez tehát egy szerződés keretében, rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik, így a havonta, egymás között teljesített készpénzes kifizetéseket össze kell adni. (Abban az esetben, ha például, hetente van elszámolás és kifizetés.)
+1 Amennyiben mégis sor kerül 1,5 millió Ft feletti készpénzfizetésre, mind az azt teljesítő, mind az azt elfogadó adózó 20 % mértékű mulasztási bírságot fizet a felettes rész után.
