A kiva, a veszteség és a beruházások | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

A kiva, a veszteség és a beruházások

Amikor valaki azzal a kérdéssel fordul hozzám, hogy milyen egyéb lehetőségei vannak a társasági adón kívül, megéri-e neki a kisvállalati adót (kiva) választani, az alábbi kérdéseket szoktuk átgondolni:

  1. Tervez-e beruházást, szükséges-e tevékenységéhez új gépek, berendezések beszerzése?
  2. Hogyan működött a cég az elmúlt időszakban? Van-e elhatárolt vesztesége?
  3. Hány főt szeretne foglalkoztatni?
  4. Tervezi-e, hogy a nyereséget osztalék formájában veszi fel?


A kiva-ról már írtam két hosszabb bejegyzést:

 most arra szeretnék rávilágítani, hogy milyen összefüggés van a cég múltja, a beruházások nagysága és az adófizetés között.

A cég múltja alatt a felhalmozott veszteséget értem.

A kisvállalati adó alapja két részből tevődik össze. Az egyik az ún. tőke-osztalék alap, melynek levezetését az alábbi táblázat tartalmazza.

Az adóalapot növeli Az adóalapot csökkenti
tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítása tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés)
jóváhagyott, fizetendő osztalék kapott osztalék
a pénztár értékének tárgyévi növekménye (maximum a tárgyévi mérlegben a mentesített érték feletti rész) a pénztár értékének tárgyévi csökkenése (maximum az előző évi mérlegben a  mentesített értéket meghaladó rész)
nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek  
bírságok, pótlékok  
elengedett követelés összege (ha a követelés behajtható lenne és a másik fél az adózó kapcsolt vállalkozása)  
  a 2017 előtt is kiva alany adózók adóalap csökkentő tételt érvényesíthetnek. Ennek összegéről az adóhatóság küld tájékoztatást.

A másik pedig a személyi jellegű kifizetések.

 A tőke-osztalék alap értéke pozitív és negatív is lehet, a személyi jellegű kifizetése értéke nyilván nulla vagy egy pozitív szám.

Főszabály szerint az adót legalább a személyi jellegű kifizetések után meg kell fizetni.

A tőke-osztalék alap azonban az elhatárolt veszteség összegével csökkenthető. Igaz ez mind a tao-s időszakból áthozott veszteségre, mind pedig a kiva alatt keletkezett negatív egyenlegre.

A fenti egyenleg megállapításakor a kiindulási értékünk nulla. Ehhez kell hozzáadni a növelő tételeket és levonni a csökkentő tételeket. Amennyiben a kapott érték negatív lesz, az lesz az adott évi elhatárolt veszteségünk, azután adót fizetni nem kell, vihetjük tovább a következő évre.

Amennyiben a következő évben a tőke-osztalék alap pozitív, figyelembe lehet venni az elmúlt évi negatív adóalapot és máris kevesebb adót kell fizetni.

De hogy jönnek ide a beruházások?

Amennyiben valamelyik évben úgy döntesz, hogy fejleszted a vállalkozásodat és valamilyen gépet, berendezést, számítógépet vagy autót vásárolsz, lehetőséged van arra, hogy ne csak a tőke-osztalék adóalapot, hanem a személyi jellegű kifizetéseket, mint adóalapot is mérsékeld. Ezt azonban csak akkor teheted meg, ha van a korábbi évekről elhatárolt veszteséged/negatív egyenleged vagy akár az idei éved alakult így.

Nézzünk meg két egyszerű példát:

Tőke/osztalék alap -5 000,00   3 000,00
       
Személyi jellegű kifizetések 20 000,00   15 000,00
       
Korábbi évek vesztesége 3 000,00   7 000,00
       
Üzembehelyezett beruházás 6 000,00   5 000,00
       
       
Adóalap 1 12 000,00   11 000,00
       
Adóalap 2 14 000,00   10 000,00

Az első példában azt látod, hogy a vállalkozásnak keletkezett 5 000 Ft negatív egyenlege, a személyi jellegű kifizetések értéke pedig 20 000 Ft volt. Főszabály szerint az adót legalább a 20 000 Ft után meg kellene fizetni. Ennek a cégnek azonban volt az idén üzembe-helyezett beruházása, amit felhasználhat a személyi jellegű kifizetések mérséklésére. Az „adóalap 1” úgy keletkezett, hogy a 20 000 Ft-ból levonásra kerültek a veszteségek. A törvény kissé bonyolult megfogalmazásából azonban adódik a korlát, a személyi jellegű veszteségek összege legfeljebb a tárgyévi beruházás értékével csökkenthető. Ez adja a 14 000 Ft-ot (20 000-6000), a vállalkozásnak ez lesz a kiva alapja. („adóalap 2”)

Ugyanezen logika mentén levezethető a másik példa is. A kiva alapja tehát:

3 000 + 15 000 – 7 000=11 000

vagy

15 000 – 5 000=10 000.

Ebben az esetben 11 000 Ft lesz az adó alapja.

Hasznosnak találtad ezt a bejegyzést? Oszd meg ismerőseiddel is!

Még több tanácsra van szükséged? Találkozzunk személyesen, írj e-mailt vagy telefonálj!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és olvasd el 13 + 1 ingyenes adótippünket!

 

Feliratkozás 13+1 adótipp sorozatra

A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező

Ön az alábbi jelölő négyzet bejelölésével feliratkozhat hírlevelünkre. Az adatkezelés jogalapja az Ön önkéntes hozzájárulása. Célja hírlevél, benne reklámok küldése. A hírlevélről bármikor leiratkozhat. Az adatkezelésről és érintett jogairól további információk az Adatkezelési tájékoztatónkban találhatók.

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat. Az adatkezelési tájékoztatót itt éri el: http://www.konyvelesobudan.hu/adatkezelesi-tajekoztato

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.