Ki választhatja a KIVA-t? | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

Ki választhatja a KIVA-t?

A KIVA 2013. január 1-jén, a KATA-val egyidejűleg került bevezetésre, a szabályok is ugyanabban a törvényben találhatók meg (2012. CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról). Azonban közel sem örvend olyan népszerűségnek, mint a KATA. Ennek oka többek között az (volt), hogy az adó kiszámítása meglehetősen bonyolult (volt).



2017 január 1-jétől azonban a KIVA szabályait alaposan átszabták, nagyon sok egyszerűsítés került bele a jogszabályba.

1. Ki választhatja a KIVA-t?

Kis- és középvállalkozások – méretüknél fogva – bátran gondolkodhatnak a kiva-ban, mivel a döntés meghozatalakor az alábbi értékhatárokat kell figyelembe venni:

  • létszám (kapcsolt vállalkozásokkal együtt) : maximum 50 fő,
  • bevétel: maximum 500 millió Ft (törtév esetén a bevételt évesíteni kell)
  • mérlegfőösszeg: maximum 500 millió Ft.

Ezen túlmenően amire még figyelni kell:




  • az üzleti év mérlegforduló napja december 31. legyen,
  • a megelőző két évben az adóhatóság az adószámát nem törölte és nem függesztette fel,
  • működési formája alapján jogosult legyen a kiva választására

(a kiva alanya lehet többek között az egyéni cég, a betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a  zártkörűen működő részvénytársaság, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtó iroda)

A kiva-t választhatják az újonnan alakuló vállalkozások, és a már működő társaságok is. A már működő társaságoknak a nav-hoz kell bejelentést tenniük és adóalanyiságuk következő hónap első napjával jön létre.

Ha már műkődő vállalkozással szeretnél kivázni, fontos információ, hogy a kiva-ba belépni bármikor (ti. következő hónap elején), kilépni azonban csak év végén lehet.  (Ez alól egy kivétel van, ha már megtetted a bejelentést az adóhatóság felé,  30 napig még minden következmény nélkül visszavonhatod azt. Mintha mi sem történt volna.)

2. Hogyan kell a kiva alapját megállapítani?

Az adó alapja az új szabályok szerint is két részből tevődik össze.

A. Már maga az első rész is több tényezőből tevődik össze, de kiemeltem azokat, amelyek a leggyakoribbak, így a kiva alapja lesz az eredmény alapján a tulajdonosok részére fizetendő jóváhagyott osztalék és a készpénzállomány túlzott növekedése.

Nevezzük ezt az egyszerűség kedvéért „A” adóalapnak. „A” adóalap megállapításakor a kiindulási értékünk 0.

 

Az adóalapot növeli Az adóalapot csökkenti
tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítása tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés)
jóváhagyott, fizetendő osztalék kapott osztalék
a pénztár értékének tárgyévi növekménye (maximum a tárgyévi mérlegben a mentesített érték feletti rész) a pénztár értékének tárgyévi csökkenése (maximum az előző évi mérlegben a  mentesített értéket meghaladó rész)
nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek  
bírságok, pótlékok  
elengedett követelés összege (ha a követelés behajtható lenne és a másik fél az adózó kapcsolt vállalkozása)  
  a 2017 előtt is kiva alany adózók adóalap csökkentő tételt érvényesíthetnek. Ennek összegéről az adóhatóság küld tájékoztatást.

B. Az adó alapjának másik összetevője a személyi jellegű kifizetések lesznek. Egy vállalkozás életében a személyi jellegű kifizetések legnagyobb részét az alkalmazottak bruttó bére teszi ki, de nem csak a bért kell idesorolni.
Idetartozik például a megbízási díj vagy a társas vállalkozó személyes közreműködésének díja.

A személyi jellegű kifizetéseket egyfajta minimum adóalapnak kell tekinteni, mert főszabály szerint a kiva alapja nem lehet kisebb, mint a személyi jellegű kifizetések.  

Nevezzük ezt „B” adóalapnak.

Kiva esetében is lehet élni a Munkahelyvédelmi Akció keretében nyújtott kedvezményekkel, itt a kiva alapja csökkenthető havi 50 000 vagy 100 000 Ft-tal.

Havi 50 000 Ft-tal csökkentheted a kiva alapját, ha munkavállalód:

  • 25 év alatti, 55 év feletti,
  • ha szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatod, (FEOR 9-es főcsoport)

Havi 100 000 Ft-tal csökkentheted a kiva alapját, ha munkavállalód:

  • 25 év alatti pályakezdő (a foglalkoztatás első két évében jár a kedvezmény)

Két évig havi 100 000 Ft-tal, a harmadik évben havi 50 000 Ft-tal csökkentheted a kiva alapját, ha munkavállalód:

  • tartósan álláskereső személy,
  • anyasági ellátásban részesül vagy részesült.

3. Miért van jelentősége a készpénzállománynak?

A kiva alapját növeli a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a tárgyévi mérlegben kimutatott összegnek a mentesített értéket meghaladó része. Vagyis ha egyik évről a másikra nő a házi pénztár állományának összege, az még nem jelenti azt, hogy több kiva-t kell fizetni. De ha a házi pénztár értéke olyan mértékben növekszik, hogy az év végén meghaladja az alábbiak szerint megállapított mentesített értéket, az plusz adófizetést jelent.

A mentesített érték kiszámítása:

  • a tárgyévi bevétel 5 %-a, de minimum 1 millió forint, VAGY
  • a KIVA-ra áttért adózók esetében a 2017. évi nyitómérlegben  vagy egyébként az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke, amennyiben a fenti (5 % vs 1 millió Ft) értéket meghaladta.

Ezek közül természetesen a legmagasabb értéket kell választani, ahhoz, hogy jól járj. Ezt minden évben meg kell vizsgálni.

Példa
2015. január 1-jével a KIVA-ra áttért vállalkozásról az alábbi számok ismertek:
2017. évi nyitó mérlegében a pénztár értéke 1 200 ezer Ft.
2017-ben 45 millió Ft bevételt ért el.
A december 31-i mérlegben a pénztár záróállománya 2 millió Ft.

Mekkora a pénztár mentesített értéke?

Módosul-e a kiva alapja a pénztár összegének változása kapcsán?
Tárgyévi bevétel 5 %-a: 2 250 ezer Ft
A pénztár értéke a 2017. évi nyitó mérlegben: 1 200 ezer Ft
Látható, hogy a lehetséges értékek közül a bevétel 5 %-a a legmagasabb, így az lesz a pénztár mentesített értéke.
Mivel a pénztár értéke év végén 2 millió Ft volt, ami alatta volt a mentesített értéknek, a KIVA alapját nem befolyásolja az év végi készpénzállomány összege.
Ugyanakkor, ha a pénztárállomány csökken, lehetőség van a kiva alapjának csökkentésére is, abban az esetben ha az előző évi érték meghaladta a mentesített értéket. A csökkentés összege maximum az előző évi érték mentesített értéket meghaladó része lehet.

Példa
Egy kivás vállalkozás pénztárának mentesített értéke 1 200 ezer forint.
Év végén a pénztár összege 1 350 ezer Ft volt, emiatt a kiva alapját 150 ezer Ft-tal növelni kellett.

  • Ha következő év végén a pénztár értéke 1 050 ezer Ft, a kiva alapja 150 ezer Ft-tal csökkenthető.
  • Ha következő év végén a pénztár értéke 1 250 ezer Ft, a kiva alapja 100 ezer Ft-tal csökkenthető.

 

4. A veszteségelhatárolás

A veszteségelhatárolás lényege röviden, hogy a korábbi években elszenvedett veszteséget később, a nyereséges években - meghatározott feltételekkel -  fel lehet használni az adó alapjának csökkentésére.
Mint említettem, a személyi jellegű kifizetések összege nem csökkenthető, az fix adóalap, azután a kiva-t meg kell fizetni. Egyelőre maradjunk ennyiben.

De!! Az „A” pontban levezetett adóalap (osztalék, pénztárállomány változás stb. ) simán lehet negatív is, ekkor ezután nem kell adót fizetni, el kell tenni későbbre.

Ha a következő évben úgy alakulnak a körülmények, hogy a céged nyereségbe fordul át, akkor ezt az áthozott veszteséget felhasználhatod, csökkentheted vele „A” adóalapodat. Ha korábban, még a társasági adó alanyaként szintén volt elhatárolt veszteséged, amit mostanáig nem használtál fel, azt is levonhatod a kiva alapjából.

Ugyanakkor! Ha valamilyen új beruházásban gondolkodsz és azt meg is valósítod, akkor a beruházás összegéig (maximum) nemcsak az „A”, hanem a „B” adóalapodat, tehát a béreket is csökkentheted az elhatárolt veszteségeddel. (És ebben az esetben, nemcsak a korábbi évek veszteségeire kell gondolni, hanem akár az idei évi veszteséggel is csökkentheted a személyi jellegű kifizetéseket, mint adóalapot. Figyelem! Csak akkor, ha valamilyen beruházást hajtasz végre.)

Ez így elsőre elég zavaros, nézzünk meg néhány egyszerű példát!

Egy kivás vállalkozásról az alábbi információkat tudjuk:
Az előző évi nyeresége alapján 3 millió Ft osztalékot fizet.
5 millió Ft értékben beruházást valósít meg.
Személyi jellegű kifizetések összege 15 millió Ft
Korábbi évekről 7 millió Ft elhatárolt veszteség áll rendelkezésre.

Jóváhagyott osztalék: 3 millió Ft
Személyi jellegű kifizetések: 15 millió Ft
Adóalap: 18 millió Ft
A 7 millió Ft elhatárolt veszteség felhasználásával a 3 millió Ft „eltüntethető”, marad még 4 millió Ft. Mivel a vállalkozás véghez vitt egy beruházást (melynek értéke 5 millió Ft) ezért a fennmaradó 4 millió Ft elhatárolt veszteség levonható a személyi jellegű kifizetések összegéből. Így a kiva alapja a következőképpen fog kinézni:
3+15-3-4=11 millió Ft
Figyelem! A személyi jellegű kifizetések, mint adóalapnak az elhatárolt veszteség összegével való csökkentésére csak a beruházás miatt kerülhetett sor.

Kizárólag beruházás esetén van lehetőség arra, hogy a személyi jellegű kifizetések összegét, ne csak a korábbi, hanem akár már az idei év veszteségével is mérsékeljük.
Nézzünk meg erre is egy példát!
Egy kiva-s vállalkozásról az alábbi adatok ismertek:
Leányvállalatától kapott osztalék: 3 millió Ft
Jegyzett tőke emelés: 2 millió Ft
10 millió Ft értékben beruházást valósít meg
Személyi jellegű kifizetések összege: 25 millió Ft
Korábbi évek elhatárolt vesztesége: 4 millió Ft

Kapott osztalék: - 3 millió Ft
Tőkebevonás: - 2 millió Ft
Adóalap: - 5 millió Ft
Személyi jellegű kifizetések: 25 millió Ft
Főszabály szerint a kiva alapja 25 millió Ft lenne, de mivel a vállalkozás  10 millió Ft értékben beruházást hajt végre, a 25 millió Ft csökkenthető az elszámolt veszteség összegével.
Így a kiva alapja a következőképpen alakul: 25 -5-4=16 millió Ft
Beruházás kapcsán ne egy százmillió gyártósorra, vagy egy óriási üzemcsarnokra gondolj. Az is beruházás, ha veszel például egy számítógépet. A lényeg, hogy új legyen.

5. Az adó mértéke

Persze nincs értelme a sok számolgatásnak addig, amíg nem tudjuk, hogy mennyi az annyi, vagyis mennyi adót kell fizetni. Ha a fenti szabályok szerint sikeresen kiszámoltuk az adó alapját, már egyszerűen megállapítható az adó összege.

2017-ben a kiva mértéke: 14 %
2018-ban a kiva mértéke: 13 % (lesz)


Ha kiva-t fizetünk, nem kell foglalkoznunk:

  • a szociális hozzájárulási adóval, melynek mértéke 22 % (2018-ban 20 % lesz)
  • a szakképzési hozzájárulással, melynek mértéke 1,5 %
  • társasági adóval, melynek mértéke 9 %.

Első ránézésre az látszik, hogy a bérek után fizetendő hozzájárulás a kiva esetén 9,5 %-kal kevesebb. (Ne felejtsd el, hogy a munkavállalók béréből levonásra kerülő személyi jövedelemadót, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot valamint a nyugdíjbiztosítási járulékot a kiva választása esetén is meg kell fizetni.)

A társasági adó 9 %-os mértékével kicsit nehezebb az összehasonlítás. A társasági adót ugyanis nyereséges működés esetén meg kell fizetni, míg kiva esetén csak akkor adózik a vállalkozás a nyereség után, ha azt osztalékként felveszi.

Összefoglalva azt lehet elmondani, hogy azoknak a vállalkozásoknak érdemes a kiva választását megfontolnia, amelyeknél

  • viszonylag magas a személyi jellegű kifizetések összege, (Nem kell óriási bérekre gondolni, már havi 1 millió ft bruttóval számolva éves szinten 1 140 000 Ft-ot lehet megspórolni)
  • a házipénztár összege a normális keretek között mozog, mivel törekszenek arra, hogy minél több tranzakciót a bankszámlán bonyolítsanak,
  • nem jellemző a nagy összegű osztalékfizetés,
  • viszonylag gyakran történik új tárgyi eszközök beszerzése (beruházás)

Tovább a folytatáshoz >>

Hasznosnak találta ezt a bejegyzést? Ossza meg ismerőseivel is!

Még több tanácsra van szüksége? Találkozzunk személyesen (Budapest III. kerület), írjon e-mailt vagy telefonáljon!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és olvassa el 13 + 1 ingyenes adótippünket!

 

Feliratkozás 13+1 adótipp sorozatra

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.