Melyek a KIVA további előnyei? | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

Melyek a KIVA további előnyei?

Az előző bejegyzésben összegyűjtöttem a KIVA szabályait, annak érdekében hogy  mérlegelni tudd, nem érné-e meg jobban a társasági adó helyett inkább ezt alkalmazni.
A KIVA 2017. január 1-jétől jóval egyszerűbbé, átláthatóbbá, tervezhetőbbé vált.



Elsősorban akkor éri meg Neked, ha költségeid között jelentős a bérek összege, és nem jellemző a magas osztalékfizetés. Igazából a számok beszélnek, tehát érdemes egyszer leülni és átszámolni, vajon mennyit adóztál volna idén a KIVA szerint. Lehet, hogy meglepődsz. A számodra lényeges szabályokat a múlt héten ismertettem, most még néhány technikai dologra szeretnék kitérni.

1. Az iparűzési adó

Az iparűzési adó is remek lehetőséget kínál azoknak a KIVA alanyoknak, akik szeretnének kevesebbet adózni és nem lusták ennek érdekében egy kicsit számolgatni is.





Az iparűzési adó számítása főszabály szerint úgy történik, hogy a cég nettó árbevételéből le kell vonni a különböző tételeket:

- eladott áruk beszerzési értéke,
- közvetített szolgáltatások értéke,
- alvállalkozói teljesítések értéke,
- anyagköltség,
- alapkutatás, alkalmazott kutatás,kísérleti fejlesztés közvetlen költsége.


Az így kapott adóalap után kell megfizetni az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű iparűzési adót, melynek maximuma 2%.

A kiva alanyoknak azonban óriási lehetőség rejlik abban, hogy az iparűzési adó alapját nemcsak a fenti levezetés szerint állapíthatják meg, hanem veszik a kiva alap 1,2-szeresét és azt tekintik adóalapnak, mely után szintén a 2% adót kell megfizetni.

Példa

Adott egy vállalkozás, mely évi 70 millió Ft árbevételt ért el. Ehhez igénybevett 4,5 millió Ft közvetített szolgáltatást és elszámolt 500 ezer Ft anyagköltséget.
Két alkalmazottja van, havi bérük fejenként 600 ezer Ft.  Az elért eredményük után 3 millió Ft osztalékot hagytak jóvá.

Mennyi iparűzési adót fog fizetni ez a vállalkozás?
Az adó megállapítása főszabály szerint:
Adóalap: 70 millió Ft-4,5 millió Ft- 500 ezer Ft=65 millió Ft
Adó: 65 millió Ft 2 %-a: 1 300 ezer Ft

Az adó megállapítása a KIVA alap 1,2-szerese alapján:
Jóváhagyott osztalék: 3 milló Ft
Személyi jellegű kifizetés: 14 400 ezer Ft (2*600 ezer Ft*12)
KIVA alap: 17 400 ezer
Adóalap: 20 880 ezer (17 400 *1,2)
Adó: 20 880 ezer Ft 2 %-a: 417 600 Ft

Látható, hogy ez a vállalkozás sokkal jobban jár, ha a KIVA alap 1,2-szeresét veszi adóalapnak. A jó hír az, hogy ezt Te döntöd el. Ha mégis a főszabály szerint járnál jobban, akkor azt választod. Még jobb hír, hogy ezt nem előre kell eldöntened, hanem már a számok ismeretében. Tehát az éves záráskor (az üzleti évet követő tavaszon) mindkét módszer szerint kiszámoljuk az adódat és az kerül a bevallásba, amelyik kevesebb.

2. Az adóelőleg fizetés rendje

Adóbevallást küldeni évente egyszer, május 31-éig kell.  Az apeh azonban nem vár egy évet, neki bizony már negyedévente, adóelőleg formájában fizetni kell.

Az adóelőleg kiszámítása nem túl bonyolult, venni kell az adott negyedévi személyi jellegű kifizetések összegét, amihez hozzá kell adni a jóváhagyott osztalékot (ha volt, természetesen) és le kell vonni a kapott osztalékot. A kapott összeg 14 %-át kell befizetni minden negyedévet követő hónap 20-áig, azaz április, július, október és január 20-áig.

Persze lehet, hogy voltak egyéb tényezők az év során, amelyek a KIVA végleges összegét még befolyásolják (lapozz vissza az előző bejegyzésben az „A” adóalaphoz, az osztalék- és tőkeműveletekhez) és elképzelhető, hogy kevesebb vagy több adóelőleget fizetsz be, mint a KIVA végleges összege lesz.

Ha kevesebb az adóelőleg, semmi probléma, következő év május 31-ig, a bevallás beküldésével egyidejűleg megfizeted a különbözetet.

Ha több az adóelőleg, akkor sincs semmi probléma (sőt!), de következő év május 31. előtt nem jutsz hozzá a pénzedhez. Nem utalja ki Neked a nav és nem használhatod fel arra sem, hogy egy másik adót kifizess belőle. Még akkor sem, ha már jóval május 31. előtt beérkezik a bevallásod a nav-hoz.

3. Az áttérés

A kiva alanyiság az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre, már működő adóalanyok esetében mindig a következő hónap első napjával. Ekkor önálló üzleti év kezdődik, ami azt jelenti, hogy a kiva alanyiság első napját megelőző nappal (mint mérlegfordulónap) beszámolót kell készíteni, melyet letétbe is kell helyezni. Tehát, ha úgy döntesz, hogy május 1-jétől kivázni szeretnél, akkor április 30-i fordulónappal kell beszámolót készíteni valamint a kapcsolódó adóbevallásokat is el kell készíteni.  Mint említettem, 30 napon belül a bejelentés visszavonható, ekkor az adóalanyiság nem jön létre.

Jó tanács!

Bejelentkezés előtt nézd meg, hogy van-e adótartozásod, mert 1 millió Ft adótartozás felett az adóhatóság nem fogja elfogadni a bejelentésedet.

Az is fontos, hogy ha a társasági adó alanyaként valamilyen kedvezményt érvényesítettél, akkor a feltételeket a kiva időszak alatt is teljesíteni kell. Ellenkező esetben ugyanúgy viselni kell a büntetéseket, mintha még mindig a társasági adó szabályai szerint adóznál. Gondolok itt például a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezményére, a fejlesztési tartalékra vagy a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményre.

4. Búcsú a kivától

Bármennyire is jó volt, megszűnik a kiva alanyiság, ha

 

  • a létszám 100 főre, a bevétel 1 milliárd forintra nő, (ebben az esetben gondolom annyira nem bánod),
  • megindul a végelszámolási, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás,
  • egyesülésről, szétválásról döntesz,
  • elmulasztasz nyugtát, számlát adni, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatsz, igazolatlan eredetű árut forgalmazol (természetesen csak lebukás esetén),
  • adószámodat az adóhatóság felfüggeszti vagy törli (ezer oka lehet),
  • ha a december 31-én több mint 1 millió forinttal tartozol az apeh-nak.

A megszűnéssel önálló üzleti év végződik, beszámolót kell készíteni, közzétenni, az adóbevallásokat beküldeni, adókat befizetni. A kivát az elkövetkező 24 hónapban nem választhatod.

Természetesen önként is elhatározhatod, hogy már nem szeretnél a kiva szerint adózni, de ezt csak év végén, december 1. és  20. között teheted meg.

Jól jegyezd meg, belépni bármikor lehet, önként kilépni csak év végén! Ravasz!

Kilépés esetén a legtöbb esetben a társasági adó hatálya alá kerülnek vissza az adózók. (Ez persze nem kötelező, lehet akár eva-t, akár kata-t választani.)

Amennyiben a társasági adó szabályai szerint fog működni a vállalkozás, a következő számítást kell elvégezni.

KIVA alatt keletkezett eredménytartalék
- KIVA alatt kapott osztalék összege
- KIVA alatt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök értéke (már értékcsökkentett)


A kapott különbözet lehet pozítív és lehet negatív.

A pozitív különbözet az ún. lekötött tartalékban kimutatva fejlesztési tartalékként fog viselkedni, amit az elkövetkező 4 évben kell beruházásra fordítani.

A negatív különbözet pedig elhatárolt veszteség lesz, amit az elkövetkező 5 év alatt lehet felhasználni a társasági adó alapjának csökkentésére.

A tárgyi eszközökkel kapcsolatban fontos tudni, hogy a KIVA időszaka alatt beszerzett eszközök után (társasági adó szerinti!) értékcsökkenést nem lehet elszámolni. Ez azt jelenti, hogy könyvelni lehet az amortizációt, de ez nem fogja csökkenteni a társasági adó alapját. (A KIVA időszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre ez a szabály nem vonatkozik.)

Ha visszalépsz a társasági adó alanyok közé 60 napon belül adóelőleget is be kell vallani. Ennek összege negyedévente az utolsó KIVA-s időszakban elszámolt bevételed 0,25 %-a. Amennyiben ez nem egész év volt, akkor ki kell számolni 12 hónapra.

Például

Egy kft  2017. március 1-jével  KIVA alannyá vált. December végén úgy döntött, hogy a következő évtől kilép a KIVA alól és a társasági adó szabályai szerint fog adózni. 2017-ben 40 000 ezer forint bevétele keletkezett.

A vállalkozás 306 napig működött, mely időszak alatt 40 000 ezer forint bevételt szerzett. Az egy napra eső bevétele 130 720 Ft, a 365 napra jutó bevétele pedig  47 712 800 Ft.
Az évesített bevétel 0,25%-a 119 282 Ft, kerekítve 119 000 Ft. Ezt a 1199 000 Ft-ot kell negyedévente 6 alkalommal megfizetni.

Mivel az adóalanyiság decemberben szűnt meg, a következő negyedév 3. hónapja március lesz, így először március 10-én kell a társasági adóelőleget utalnia, majd június 10-én, szeptember 10-én  és így tovább egészen 2019. június 10-éig.

Remélem, hogy most már sokkal okosabbnak érzed magad a KIVA-t illetően. Ne halogasd tovább és még ma számold át, nem fizetnél-e ily módon kevesebb adót.
Ha elakadsz, szívesen segítek.

Hasznosnak találtad ezt a bejegyzést? Oszd meg ismerőseiddel is!

Még több tanácsra van szükséged? Találkozzunk személyesen (Budapest III. kerület), írj e-mailt vagy telefonálj!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és olvasd el 13 + 1 ingyenes adótippünket!

 

Feliratkozás 13+1 adótipp sorozatra

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.