Kamatkedvezményből származó jövedelem II. rész | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

Kamatkedvezményből származó jövedelem II. rész

A korábbi bejegyzésemben arról olvashattál, hogy milyen adófizetési kötelezettséggel jár, ha a Társaság tulajdonosa kölcsönt vesz fel a vállalkozásától és azért nem fizet kamatot. Ez az adófizetési kötelezettség azonban más esetekben is felmerülhet. Leginkább akkor, ha a vállalkozás pénzét huzamosabb ideig birtokolja valamely magánszemély. Ő lehet a Társaság tulajdonosa, de akár munkavállalója is.

Maga az szja törvény úgy közelíti meg az ide kapcsolódó eseteket, hogy a mentességeket sorolja fel. Nem kell tehát megfizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót, amennyiben az adott paragrafusban részletezett feltételek teljesülnek.

Melyek a leggyakrabban előforduló ügyletek?


  1. Munkabérelőleg

Nem keletkezik a vállalkozásnak adófizetési kötelezettsége, ha munkavállalójának maximum hat havi visszafizetési kötelezettséggel, legfeljebb a minimálbér ötszörösét meg nem haladó munkabér előleget nyújt. 2022-ben ez 1 millió Forintot jelent.

  1. Különböző juttatásokkal kapcsolatban keletkezett követelés

Előfordulhat, hogy a magánszemély olyan juttatásban részesül a vállalkozástól, amely nem felel meg sem a béren kívüli, sem az egyes meghatározott juttatások fogalmának. Ez a jövedelem ilyenkor a cég és a magánszemély közötti jogviszony szerint adózik. Mivel ez nem pénzben adott jövedelem, nincs lehetőség a munkavállalót terhelő adók és járulékok levonására, így azt a vállalkozás követelésként tartja nyilván egészen addig, amíg a dolgozó nem fizeti azt meg, vagy nem kerül levonásra hónapról hónapra a fizetéséből. (A társaságnak ezeket a terheket be kell fizetnie a juttatást követő hónap 12-éig.) Amennyiben a magánszemély 6 hónapon belül rendezi tartozását, a vállalkozásnak nem kell a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót megfizetnie.

  1. Elszámolásra kiadott összegek

Nem keletkeztet jövedelmet a magánszemély felé történő kifizetés, amellyel szemben a munkavállalónak, társas vállalkozónak elszámolási kötelezettsége áll fenn.

Ugyanez igaz a legfeljebb 30 napra kiadott előlegre is.

  1. Kártérítésből eredő követelés

Amennyiben a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz (akár gondatlanságból, akár szándékosan) köteles azt megtéríteni. A munkáltatónak, az ebből eredő követelése után szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

  1. Munkáltatói lakáscélú kölcsön

Az a munkáltatói kölcsön mentes a kamatkedvezmény utáni adók alól, amely

  • a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 10 millió Ft összegű,
  • a munkáltató a munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtja,
  • lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez lehet felhasználni.
     
  1. Osztalék, osztalékelőleg

Osztalékelőlegnek minősül az a kifizetés, melyet két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a nyereség vagy a szabad eredménytartalék terhére hagy jóvá a vállalkozás taggyűlése.

Amennyiben a kifizetett osztalékelőleg a beszámoló elfogadásakor nem vagy nem teljes egészében válik osztalékká, a különbözet után meg kell fizetni a kamatkedvezményt terhelő adókat.

  1. Elengedett követelés

Megeshet, hogy a fent vázolt esetekben keletkezett követelést a munkáltató végül nem tudja behajtani és arra kényszerül, hogy lemondjon arról. Ezt sem teheti meg adómentesen, sőt ez még a kamatkedvezménynél is magasabb adóterhet eredményez. Ekkor ugyanis az elengedett összeg a már korábban is említett jogviszony szerint adózik.
Két opció közül választhat a vállalkozás:

  • az elengedett követelést bruttó összegként kezeli és a magánszemélyt terhelő adókat, járulékokat megpróbálja behajtani rajta, mivel ezt a cégnek be kell fizetnie. (Emellett a 13 % szociális hozzájárulási adót vagy 10 % kivát is meg kell fizetnie)
  • a követelést felbruttósítja és magára vállalja a teljes adó- és járulékfizetési kötelezettséget.

Összefoglalva, figyeljetek a rendeltetésszerű joggyakorlásra, mert előfordulhat, hogy azokat a kifizetéseket, amelyeket egy-egy magánszemély különböző jogcímeken huzamosabb ideig birtokol, az adóhatóság (nem önálló tevékenységből származó) jövedelemmé minősíthet át és megfizetteti mindazokat a terheket, amelyeket a bér ill. társas vállalkozók esetén a személyes közreműködés ellenértéke után kell fizetni. Ilyen lehet például egy túl magas házipénztár, amelyből mindig évente egyszer kerül kifizetésre az osztalék vagy az elszámolásra kiadott előleg állandó összege, amellyel szemben soha nem számolnak el.

 

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.