A borravaló és a felszolgálási díj, mind a vendéglátásban, mind a számvitelben és az adózásban két különböző kategóriát képvisel. A borravaló önkéntesen adott összeg, a szervízdíj pedig a vendéglátásban a kiszolgálásért felszámított külön díj.
A tulajdonosnak borravaló kezelésére vonatkozó szabályokat, már a tevékenység megkezdésekor meg kell határoznia és erről meg kell állapodnia a munkavállalókkal is. A borravaló kezelése alapvetően meghatározza az adófizetési kötelezettséget.
- Készpénzben kapott borravaló közvetlenül a felszolgálónak
Az szja törvény szerint a vendégtől közvetlenül kapott borravaló adómentes bevételnek számít. - Készpénzben kapott borravaló elkülönítetten gyűjtik
Ugyancsak adómentes a kapott borravaló, ha a felszolgálók külön gyűjtik és pl. záráskor egymás között ill. az üzletben közreműködők között szétosztják. Amennyiben a munkáltató osztja szét a kapott összeget, az már nem adómentes, hanem munkabérként kezelendő és az szja mellett a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot is meg kell állapítani. - Készpénzben kapott borravaló a vállalkozás pénztárába kerül
Ha a borravaló bekerül a pénztárgépbe, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy az a vállalkozás bevételének számít és az alkalmazottak között történő szétosztáskor bérként adózik. Ha bekerül a pénztárgépbe, akkor nem szabad elfelejtkezni a bizonylatolásról sem, különben nem fog egyezni a kimutatott és a tényleges készpénz állomány. Erre az ún. pénzmozgás bizonylat alkalmas. - Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló
Itt két eset lehetséges. Az egyik, amikor a felszolgáló a fogyasztás ellenértékét és a borravaló összegét egy összegben rögzíti a terminálon. Ez ugyanaz az eset, mint amikor a kapott borravaló bekerül a pénztárba. Itt is a vállalkozás bevételének minősül.
A másik esetben megvalósul az elkülönített kezelés, amikor külön, TIP gyűjtőre kerül a borravaló összege. Ekkor nem képezi a vállalkozás bevételét sem.
Ugyanakkor mindkét esetben elmondható, hogy mivel kizárólag a munkáltató tudja visszaosztani a kapott juttatást, így munkabérként kell kezelni.
Amennyiben a kapott borravaló akár készpénzes, akár bankkártyás fizetés útján bekerül a szolgáltató pénztárába, akkor annak kifizetése nem kötelező.
A felszolgálási díj több törvényben és rendeletben említésre kerül, ez mutatja, hogy sokkal szabályozottabb juttatatási formáról beszélünk.
A legfontosabb tudnivalók:
- A vendég részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten fel kell tüntetni.
- A termékek árával együtt az étlapon is meg kell jeleníteni.
- Havonta kell az üzletben, a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetni.
- A nettó kifizetés megegyezik a felszolgálási díjnak az áfával és járulékokkal csökkentett összegével. Mivel a vendéglátásban többféle áfakulcs van használatban, a szervízdíjat a fogyasztás szerinti áfakulcsoknak megfelelő arányban kell kiszámlázni.
- Személyi jövedelemadót nem kell utána fizetni, társadalombiztosítási járulékot viszont vonni kell belőle, így beszámít a nyugdíjalapba. Szociális hozzájárulási adó szintén nem terheli.
- Elengedhetetlen, hogy a vezető írásban, külön megállapodjon az alkalmazottakkal arról, hogy a beszedett szervízdíjból ki milyen arányban részesül. Beosztástól függően különböző arányokat vagy szorzószámokat lehet megállapítani.
- A vállalkozás nettó árbevételét képezi, de iparűzési adót nem kell utána fizetni.
- A pénztárgépek által készített pénztárjelentésen külön sorban meg kell jeleníteni a felszolgálási díj napi összegét.
