Ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély a kapott bevételből a jövedelmet, melyet aztán a személyi jövedelemadó alapjának kell tekinteni kétféle módszerrel határozhatja meg.
Az egyik az ún. 10 % költséghányad alkalmazása. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy igazolás nélkül, a bevétel 10 %-át költségként elszámoltnak tekintsük, vagyis a bevétel 90 %-a után fizessük meg a közterheket.
Ekkor valamennyi, a bérbevevőtől kapott összeget (a megtérített rezsit is) bevételnek kell tekinteni és abból kell a jövedelmet megállapítani. Akkor érdemes ezt a módszert választani, ha a mérőórák a bérlő nevére át vannak írva, így a számlákat ő kapja, saját nevében fizeti be a rezsit és nem pedig nekünk téríti meg.
Tételes költségelszámolás esetén gyűjteni kell a lakás fenntartásával kapcsolatos számlákat. A közmű szolgáltatók mellett szóba jöhet pl. a biztosítási díj, javítási, karbantartási költségek, távfelügyelet díja. A megkapott bevétellel szemben ezeket a költségeket lehet szembeállítani, így megállapítani a bérbeadásból származó jövedelmet.
Fontos tudni, hogy amennyiben az adózó év közben a tételes költségelszámolást választotta, úgy az éves adóbevallás benyújtásakor már nem választhatja a 10 % költséghányad alkalmazását.
Fordított esetben viszont, ha év közben a diktált költséghányadot alkalmazta, év végén számolhat a tételes költségelszámolással, de akkor valamennyi önálló tevékenységére tekintettel ezt az adó megállapítási módot kell alkalmazni.
Amennyiben a bérleti díj kifizetőtől származik, úgy az havonta levonja és befizeti a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást.
Ha a bérleti díj nem kifizetőtől származik, akkor a magánszemélynek magának kell az adóját befizetni mégpedig negyedévet követő hó 12-éig.
Az adó összege a megállapított jövedelem 16 %-a. Amennyiben az adóév során a bérbeadásból származó jövedelem eléri az 1 millió Ft-ot, úgy a teljes összegre a 14 % egészségügyi hozzájárulási adót is meg kell fizetni.
