„Telefonadó”

Ez írás több mint egy éve született (2016. július 07.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

A vállalkozások számára nélkülözhetetlen eszköz a telefon. Ugyanakkor több adótörvényben is találunk olyan előírásokat, amelyek a magánhasználatot adóztatják.

Az áfa törvény 124. §-a szerint nem vonható le az alábbi szolgáltatások igénybevétele esetén az előzetesen felszámított áfa 30 %-a:

1. távbeszélő szolgáltatás, (Szj 64.20.11, Szj 64.20.12.)

2. mobiltelefon szolgáltatás, (Szj 64.20.13.)

3. internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatás. (Szj 64.20.16.-ból).

Adódik a kérdés, hogy mi legyen a magánhasználatra jutó áfával. Kell-e a 70 %-ot tovább arányosítani. Az apeh álláspontja szerint azt kell megvizsgálni, hogy maga a szolgáltatás igénybevétele szolgálja-e a vállalkozás tevékenységét. Erre feltehetően igen a válasz, ezért függetlenül az üzleti és a magánhasználat arányától, a telefonszámlán feltüntetett áfa 70 %-a levonható, 30 %-a nem levonható.

Amennyiben a vállalkozás áfa levonásra jogosító és áfa levonásra nem jogosító tevékenységet is folytat, azon túl, hogy a számla  áfatartalmának  30 %-a nem helyezhető levonásba, a fennmaradó 70 %-ot is meg kell osztani és csak az áfalevonásra jogosító tevékenységre jutó hányadot lehet levonni. 

Könyvelés során érdemes figyelmesen átnézni a számlákat. Szj szám szerint elkülönítve, a végén összesítve fel vannak sorolva az igénybe vett szolgáltatások. Csak az előbbiekben felsororolt szj szám alá tartozó szolgáltatások esetén kell az áfát megosztani levonható és le nem vonható részre. Amennyiben például internet előfizetést is tartalmaz az adott számla, annak áfatartalma 100 %-ban levonható.

Ha az igénybevett távbeszélő szolgáltatás legalább 30 %-ban továbbszámlázásra kerül, (például bérlőknek, alkalmazottaknak)  az előzetesen felszámított áfa 100 %-ban levonható.

Ezen túlmenően az szja törvény előírásait is figyelembe kell venni, ha céges telefonon  magánbeszélgetést is folytatunk. 

A jogszabály szerint az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell meghatározni:

1. a forgalomarányos kiadások közül  tételesen ki kell gyűjteni a nem üzleti célú beszélgetéseket,

2. képezni kell egy arányszámot, amely megmutatja, hogy az összes forgalomarányos kiadáson belül mekkora hányadot képviselnek a magáncélú beszélgetések,

3. az arányszám segítségével meg lehet állapítani a nem forgalomarányos kiadás azon részét amely szintén adókötelesnek tekintendő.

A vállalkozások csak a legritkább esetben vállalkoznak erre a hosszadalmas procedúrára.

Szerencsére a törvény lehetőséget ad arra, hogy a kiadások 20 %-a minősüljön a magánszemély adóköteles jövedelmének.

Az adó alapja a jövedelem 1,19-szerese. Ezután kell megfizetni a vállalkozásoknak (tehát nem a magánszemélynek)

1. a 15 % személyi jövedelemadót és

2. a 27 % egészségügyi hozzájárulást.

Fontos tudni, hogy a magánszemélynek csak akkor keletkezik jövedelme, ha a  kiadásokat nem téríti meg. Ha akár a tételes kigyűjtéssel, akár a 20 %-os módszerrel megállapított magánbeszélgetéseinek ellenértékét  megfizeti, nem keletkezik adóköteles jövedelem, így szja-t és eho-t sem kell a vállalkozásnak fizetnie.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó