Egészségügyi szolgáltatási járulék

Ez írás több mint egy éve született (2016. július 17.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

Kik azok a  magánszemélyek, akiknek fizetniük kell és a vállalkozók mely csoportjának elegendő ezt a járulékot fizetni, a minimumjárulék helyett? 

Egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie:

1. annak a belföldi személynek, aki nem biztosított és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra,

2. kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak,

3. a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak,

4. tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezetnek.

Az 1. pontban említett személyek esetén, a járási hivatal egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot állapíthat meg. Ebben az esetben nem kell a járulékot megfizetni.

Érdemes tudni, ha valakinek megszűnik a biztosítási jogviszonya, (például valamilyen okból megszűnik a munkaviszonya)  akkor 45 napig még biztosítottnak minősül, tehát csak a 46. napon kell megkezdenie a járulék fizetését. Amennyiben a megszűnt jogviszony ennél rövidebb volt, úgy a jogosultság is csak azzal az időtartammal hosszabbodik meg, ameddig a jogosultsági feltétel fennállt. Ha valaki 32 napot dolgozott, a jogosultsági idő is 32 nappal hosszabbodik meg. Ha a 32 napos munkaviszony előtt 30 napon belül volt legalább 45 nap biztosítási jogviszonya, akkor ugyancsak jár a 45 nap hosszabbítás.

Ezek a szabályok nem érvényesek akkor, ha valaki a biztosítását szünetelteti.

Ezért ne felejtsük el az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentésekor az adóhatóság részére megküldeni a 16T1011- es nyomtatványt. A hivatal ennek alapján előírja a magánszemély folyószámláján a  járulékfizetési kötelezettséget.

Ugyancsak szüneteltetésnek számít a fizetés nélküli szabadság. Itt azonban vannak kivételek, pl. anyasági ellátás folyósítása , 12 évnél fiatalabb gyermek ápolása, önkéntes tartalékos katonai szolgálat  teljesítése esetén. Ekkor tehát a biztosítás NEM szünetel, az egészségügyi szolgáltatási járulékot NEM kell megfizetni.

Figyeljünk oda arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás vagy a háztartási munkavégzés keretében foglalkoztatottak nem biztosítottak. Így, ha egyéb biztosítási jogviszonnyal nem rendelkeznek, nekik is fizetniük kell a havi 7050 Ft-ot.

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak a saját jogú nyugdíjasokat tekintjük valamint azt a személyt, aki özvegyi nyugdíjban részesül és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Saját jogú nyugdíjas az a magánszemély, aki öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban részesül. Idetartozik:

1. aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,

2. az a nő, akinek 40 év jogosultsági idő alapján állapítottak meg öregségi nyugdíjat,

3. az 1954-ben, vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjban részesülő személy,

4. a rehabilitációs járadékos személy.

Ezen kívül meg kell említeni néhány kormányrendeletet, uniós rendeletet amelyek szintén öregségi nyugdíjat állapítanak meg.

Ezekről pontosan az alábbi apeh tájékoztató első bekezdésében lehet tájékozodni:

http://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/sajat_jogu_nyugdijas.html

Óriási jelentősége van annak, hogy egy magánszemély saját jogú nyugdíjasnak számít-e, mert csak akkor van lehetősége, hogy vállalkozóként, ha nincs vállalkozói kivét, csak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizessen. Amennyiben a jogszabályi előírások alapján nem saját jogú nyugdíjas és nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozóként minimum járulékfizetésre köteles.

2012. január 1-jével kikerültek a saját jogú nyugdíjas kategóriából azok akik például korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban részesültek. 

Életkoruktól függetlenül saját jogú nyugdíjasok azok a nők, akik 40 év jogosultsági idővel mentek nyugdíjba. Így amennyiben ők vállalkozásukban minimumjárulékot fizettek, nyugdíjba vonulásuk első napjától már csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek megfizetni, amennyiben nincs vállalkozói kivét.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2016-ban 7050 Ft. Napi összege 235 Ft. 2017-ben 7110 Ft-tal kell kalkulálnunk. 

“Telefonadó”

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó