2012 óta a személygépkocsi bérleti díjának áfája levonható, mégpedig vállalkozás érdekében megtett km-ek arányában. Egy korábban kiadott apeh állásfoglalás (2008/71. adózási kérdés) pedig úgy rendelkezik, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing bérleti díjnak minősül. Ezáltal lehetővé vált, hogy a vállalkozás a személygépkocsi nyílt végű lízing keretében történő „beszerzésekor” az áfát visszaigényelje.
Ugyanakkor körültekintően, a részletszabályokra is odafigyelve kell eljárni. Nemcsak a lízingszerződés elnevezése, hanem annak tartalma is fontos. Ha nem ügyelünk a részletekre, a személygépkocsi beszerzését az adóhatóság könnyen zárt végű pénzügyi lízingnek minősíti, amely viszont már nem jár áfalevonással.
Nyílt végű lízing esetén a személygépkocsi futamidő végén történő megszerzése csak egy opció. A „főszabály” szerint a futamidő lejártát követően az autó visszakerül a lízingbeadóhoz. Fontos tehát, hogy a szerződésben ne kössük ki, hogy a végén kinek a tulajdonába kerül át az autó, ha lehet, mondjunk le a vevőkijelölési jogról.
Kritikus pont a futamidő végén várható maradványérték meghatározása. Törekedjünk arra, hogy ez minél inkább a piaci értékhez közelítsen. Árulkodó lehet, ha az egyes lízingdíjak összege magas, a maradványérték viszont aránytalanul alacsony, mivel ez utóbbi áfája (termékértékesítésről lévén szó) már nem vonható le.
Kockázatos még a rövid futamidő. Ez szintén azt sugallhatja, hogy a bérbevevő szeretne minél hamarabb tulajdonosként rendelkezni az autó fölött.
Ha túl vagyunk a szerződéskötésen jöhet a számviteli elszámolás. Elsőre furcsának tűnik, de az autót beruházásként az 1. számlaosztályba kell könyvelni és utána értékcsökkenést kell elszámolni. Annak ellenére így kell eljárni, hogy az áfatörvény szerint bérleti konstrukcióról van szó.
Az amortizáció során vegyük figyelembe a korábban, a szerződésben kikötött maradványértéket és csak a maradványértékkel csökkentett összeg után számoljuk el az értékcsökkenést. A tárgyi eszközünk várható használati ideje pedig ne legyen több, mint a lízingszerződésben meghatározott futamidő. A havonta kiszámlázott lízingdíj tartalmazni fog egy tőkerészt, melyet a lízingcéggel szembeni kötelezettség csökkenéseként könyvelünk és tartalmazni fog kamatot, amelyet a pénzügyi műveletek ráfordításai között fogunk elszámolni.
Áfatartalma csak a tőkerésznek van. Ez az áfatartalom vonható le olyan arányban, amilyen arányban az autót a vállalkozás érdekében használták. Ehhez azonban elengedhetetlen az útnyilvántartás vezetése.
Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell a gépjármű adatait, a felkeresett üzleti partnereket, a megtett útvonal hosszát. Célszerű havonta rögzíteni a km óra állását is. (Például, minden hónap első napján. )
Az első, nagyobb összegű lízingdíj befizetésekor (amikor még az autót egyáltalán nem használtuk) egy várható magánhasználatot feltételezve tudjuk a levonható áfát megállapítani. Például, ha várhatóan 70 %-ban üzleti-, 30 %-ban magáncélból használjuk a járművet, akkor az első részlet áfa tartalmának 70%-a vonható le. Ha későbbiekben ez „megdől”, mert például nyáron többet használjuk magáncélból, akkor önellenőrzéssel tudunk korrigálni.
Ne menjük el a társasági adó kedvezmények mellett, még akkor sem, ha személygépkocsi nyílt lízingelésekor nem ez a fő motiváció.
A kkv kedvezmény kapcsán nagyon körültekintőnek kell lenni. Itt ugyanis adókedvezmény, csak azon tárgyi eszközök után vehető igénybe, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják, tehát könyveinkben a műszaki berendezések között szerepelnek. Ide tartoznak például a taxik vagy a bérbeadással foglalkozó vállalkozások. A legtöbb vállalkozásnál az autó egyéb berendezés, ezek után ez a fajta tao kedvezmény nem érvényesíthető.
A fejlesztési tartalékban rejlő lehetőséget azonban bátran használjuk ki.
Ugyanígy éljünk a Tao törvény 22/A§-ban szabályozott adókedvezmény lehetőségével.
Ez utóbbi esetben
1. hitel- vagy pénzügyi lízingszerződés esetén,
2. az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó,
3. tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához
4. pénzügyi intézménytől felvett hitel
kamata után adókedvezményt vehet igénybe.
Az adókedvezmény mértéke 2000. december 31. és 2013. december 31. között megkötött szerződés esetén az éves kamat 40 %-a, 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés esetén pedig 60 %-a.
Az adókedvezmény maximum 6 millió forint lehet.
Az tárgyi eszközt a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül üzembe kell helyezni és az üzembe helyezés valamint az azt követő 3 évben nem lehet elidegeníteni.
Visszakanyarodva a nyílt végű pénzű lízinghez, összefoglalva elmondható, hogy legyünk körültekintőek a szerződés megkötésekor, az ne tartalmazzon olyan elemeket, amely alapján az adóhatóság zárt végűvé minősítheti az ügyletet, figyeljünk oda a számviteli elszámolásokra, vezessük szabályosan az útnyilvántartást. Így válik lehetővé, hogy általános forgalmi adó bizonyos hányadát vissza tudjuk igényelni.
