2016. január 1-jei hatállyal több ponton is lényegi változás történt a számviteli törvényben. Ezek közül az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó az osztalékfizetéssel kapcsolatos előírásokban bekövetkező változás.
2015. december 31-éig az alábbiak szerint kellett eljárni:
a mérleg fordulónapját követően (a legtöbb cég esetén ez december 31-e) került sor az előző évi beszámoló összeállítására. A beszámoló elkészítését követően a taggyűlés döntött az eredmény felhasználásáról.
Amennyiben osztalékot hagytak jóvá, az az előző évi beszámolóban került kimutatásra. Például 2016 tavaszán, a 2015-ös évi eredmény alapján jóváhagyott osztalékot vissza kellett könyvelni 2015-re.
Újdonság, hogy a 2016-os évi eredmény elfogadásakor, amennyiben osztalékról is döntés születik, már a döntés, a határozathozatal évében kell könyvelni, tehát 2017-re és nem kell azt a 2016-os beszámolóban feltüntetni.
Az osztalékról való döntés során figyelembe kell venni az eredménytartalékot (mely a működés korábbi éveiben felhalmozott eredmények összege; lehet pozitív és negatív) és az adott évi adózott eredményt. Ha az eredménytartalék negatív, az adózott eredmény pedig pozitív volt, a tárgyévi eredményt ki lehetett fizetni osztalékként, ha annak egyéb feltételei (pl. osztalékfizetési korlát) is fennálltak. Fordítva is igaz, ha az eredmény ugyan negatív, de a vállalkozás rendelkezik pozitív eredménytartalékkal, ez utóbbit fel lehetett használni osztalékfizetésre.
Az új szabályok szerint a kifizethető osztalék maximális összege „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék”. Tehát a két eredménykategóriát össze kell adni és csak pozitív eredmény esetén lehet azt kifizetni.
Osztalék jóváhagyásakor mindig tartsuk szem előtt az egyéb osztalékfizetést korlátozó tényezőket:
- nem fizethető osztalék, ha ezáltal a lekötési tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke nem éri el a jegyzett tőkét,
- nem fizethető osztalék, ha az a társaság fizetőképességét veszélyezteti,
- nem fizethető osztalék a tagoknak, amíg a ki nem fizetett nyereség és a tagok által már teljesített pénzbetét együtt el nem éri a törzstőke összegét ( Ebben az esetben tehát akkor fizethető osztalék, ha a befizetett tőke (cégalapításkor, törzstőke emelésekor ) és az eredménytartalék összege eléri a jegyzett tőke nagyságát.)