A nyár közeledtével előkerül a diákok foglalkoztatásának kérdése. Többféle lehetőség van, a munka jellegétől, időtartamától függően válasszuk ki azt amelyik az adó- és járulékfizetés tekintetében is a legkedvezőbb.
1. Munkaviszony
A foglalkoztatás leggyakoribb formája a munkaviszony. A munkabér nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, vele szemben költséget elszámolni nem lehet. A munkabért 15 % személyi jövedelemadó terheli, de a diákoknak is lehetőségük van nyilatkozatuk alapján adókedvezményt érvényesíteni, amennyiben erre adottak a feltételek. Így igénybe vehetik pl. az első házasok kedvezményét, családi kedvezményt vagy személyi kedvezményt.
A munkabérből az adón kívül náluk is levonásra kerülnek a járulékok (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci), a munkáltató pedig megfizeti a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. E két utóbbinál érdemes figyelni a 25 év alattiak kedvezményére.
(25 év alatti munkavállaló esetén a szociális hozzájárulási adó kedvezmény egyenlő a havi munkabér – de legfeljebb 100 ezer forint – 14,5 százalékával. Ezt azt jelenti, hogy 100 ezer forintig 12,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást kell fizetni. 100 ezer forint felett már az általános szabályok szerint kell adózni. Még előnyösebb, ha a fiatal munkavállaló egyben pályakezdő is, azaz legfeljebb 180 napig volt foglalkoztatva. Ekkor a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér – de legfeljebb 100 ezer forint – 27 százalékával, szakképzési hozzájárulást szintén nem kell fizetni 100 ezer forintig. Részmunkaidő esetén a 100 ezer forintot arányosítani kell. )
A minimálbérre vonatkozó előírásokat diákok esetében is be kell tartani.
2. Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál oda kell figyelni a korlátozó tényezőkre, de jóval kevesebb adót kell az alkalmazottak után fizetni, mint normál munkaviszony esetén , ezért sokan ezt a megoldást választják. Az Efo törvény megkülönbözteti a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkát valamint az alkalmi munkát. Az első két esetben a munkaviszony időtartama azonos felek között nem haladhatja meg az évi 120 napot.
Alkalmi munka esetén pedig a munkaviszony időtartama:
• legfeljebb öt egymást követő naptári nap,
• egy hónapon belül legfeljebb tizenöt nap,
• egy éven belül legfeljebb kilencven nap lehet.
Figyelemmel kell lenni a létszámkorlátra is. Egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma
• legfeljebb 1 fő lehet, ha nincs a munkáltatónál főállású munkavállaló,
• legfeljebb 2 fő lehet, ha a munkavállalók létszáma 1-től 5 főig terjed,
• legfeljebb 4 fő lehet, ha a munkavállalók létszáma 6-tól 20 főig terjed,
• a munkavállalói létszám 20 százaléka lehet, 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén.
A fenti létszámkorlátot úgy kell értelmezni, hogy pl. 2 fő esetén egy év alatt 730 bejelentést lehet tenni. (2*365). Például minden nap bejelentünk 2 alkalmazottat (nem ugyanazokat természetesen) vagy évente mindössze néhány alkalommal foglalkoztatunk így munkavállalókat, van, hogy 100 főt jelentünk be egy napra, van hogy 50 főt. Egészen addig megtehetjük, amíg a fenti 730 bejelentést ki nem merítjük.
Diákmunkánál is figyelembe kell venni a minimálbérrel kapcsolatos előírásokat. Amennyiben a munkakör nem igényel legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget, akkor legalább a minimálbér 85 %-a, ellenkező esetben a garantált bérminimum 87 %-a fizetendő ki.
Filmipari statisztáknál felső korlát van, maximum napi 12 ezer forint munkabér fizethető ki.
Végül a lényeg, a közterhek, amiért a fent részletezett szabályokkal érdemes tisztában lenni:
mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint közterhet kell fizetni fejenként, naponta.
Ezen kívül a munkaadóknak más fizetési kötelezettségük nincs, a munkavállalóknak kell számolniuk esetleg a mentesített keretösszegen felüli szja fizetéssel.
3. Munkavállalás iskolaszövetkezeten keresztül
Az a diák lehet iskolaszövetkezet tagja, aki köz- vagy felsőoktatási intézménnyel tanulói , hallgatói jogviszonyban áll.
A vállalkozások szempontjából nagyon kedvező a diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása. Ebben az esetben ugyanis nem keletkezik a tanulónak biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy már van egy alap jogviszonya, a tanulói illetve hallgatói jogviszony. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell a munkavállaló után járulékot fizetni. Ez a fajta mentesség a vállalkozásnál ugyan közvetetten jelentkezik, mivel a tanulót az iskolaszövetkezet jelenti be és ő küldi a havi bevallásokat az adóhatóság felé. Az iskolaszövetkezet a megbízónak – ahol a diák ténylegesen a munkát végzi – a szolgáltatásról számlát küld. Nyilvánvalóan alacsonyabb a szolgáltatás díja, abban az esetben, ha a munkavállaló bérét járulékok és szociális hozzájárulási adó nem terheli.
2015. június 20-a óta él az a kedvező szabály, hogy azon 25 év alatti, nappali tagozaton tanuló diákok után sem kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni, akik tanulmányaikat szüneteltetik, tehát ún. passzív jogviszonnyal rendelkeznek.
Emellett a 15 % személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség fennáll, amelyet az iskolaszövetkezetnek kell a diáknak kifizetett munkabérből levonni, bevallani, befizetni.
4. Megbízás
Viszonylag ritka és adózási szempontból sem kedvező, de ejtsünk néhány szót a diákok megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatásáról.
A megbízási díj önálló tevékenységből származó bevétel és ezzel szemben lehetőség van költségek elszámolására.
1. Tételes költségelszámolás
Ebben az esetben elismert költség kizárólag szabályszerűen igazolt kiadás lehet, amely a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben merült fel. A kapott bevételből levonva az igazolt költségeket tudjuk az elért jövedelmet meghatározni. Ennek 15 %-a lesz a személyi jövedelemadó összege.
2. 10 % költséghányad
Amennyiben a végzett tevékenységgel kapcsolatban nem vagy csak nagyon kevés költség merül fel, lehetőség van arra, hogy a bevétel 10 %-át, mint elismert költséget alapul véve állapítsuk meg a jövedelmet. Ekkor tehát mindenféle igazolás nélkül a bevétel 90 %-a tekinthető jövedelemnek.
A járulékok tekintetében a következő előírások vannak:
1. Amennyiben a jövedelem (bevétel-nyilatkozat szerinti költség) nem éri el a minimálbér illetve a garantált bérminimum 30 %-át, nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ilyenkor 27 % egészségügyi hozzájárulást kell befizetni a megállapított jövedelem után.
2. Amennyiben a jövedelem (bevétel-nyilatkozat szerinti költség) eléri a minimálbér illetve a garantált bérminimum 30 %-át, biztosítási jogviszony keletkezik. Ilyenkor le kell vonni 10 % nyugdíjjárulékot, 7 % egészségbiztosítási járulékot és a 27 % szociális hozzájárulási adón felül be kell fizetni 1,5 % szakképzési hozzájárulást is.
Az adóterheket látva ez nem túl kedvező megoldás, de adódhat olyan helyzet, amikor csak ily módon tud a vállalkozás a magánszeméllyel elszámolni.
