A projektelszámolás bevezetése a számviteli törvénybe elsősorban az árbevétel elszámolását érintette. Lényege, hogy az árbevétel és a kapcsolódó költségek elszámolása a tényleges teljesítést tükrözi és független a számlázástól. Technikailag az elszámolás és a számlázás közötti kapcsolatot időbeli elhatárolás segítségével lehet megteremteni. A projektelszámolást az éven átnyúló ügyletek esetében kell alkalmazni és mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy az adott szerződés megfelel-e a szerződés elszámolási egysége fogalmának.
A szerződés elszámolási egysége
Számviteli törvény (Szt.) 3.§ (4) 11.pont:
szerződés elszámolási egysége:
„a) jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);
b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:
ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és
bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.
Egy szerződés tehát akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő határozhatja meg a termék vagy szolgáltatás jellemzőit.
A szerződés elszámolási egysége lehet tehát
- egyetlen szerződés,
- egyetlen szerződés, amely több részteljesítést tartalmaz. Ebben az esetben ezek együttesen képezik a szerződés elszámolási egységét.
- szerződések csoportja. Ekkor a törvényben meghatározott feltételeket együttesen kell teljesíteni.
A témával kapcsolatban szintén elengedhetetlen a teljesítési fok fogalmának megismerése.
Számviteli törvény (Szt.) 3.§ (12)
„teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.”
A teljesítési fok kiszámítása egy összetett ügylet esetén nem egyszerű feladat, legtöbb esetben csak becsült értéket tud adni a vállalkozó. Fontos, hogy a megállapított arányszámot számításokkal, szerződésekkel támaszd alá.
A teljesítési fok meghatározása többféle módon történhet:
- a felmerült költségeknek az összes költséghez viszonyított aránya,
- az elvégzett munka felmérése,
- a munka egy fizikai részének teljesítése.
A teljesítés során még fel nem használt anyagokat készletként kell kimutatni. Ugyanakkor amennyiben a teljesítési fok meghatározása a felmerült költségeknek az összes költséghez viszonyított aránya alapján történik, a még fel nem használt anyagok nem vehetők figyelembe.
A projektelszámolás módszerének alkalmazásával megteremtődik az összhang a tényleges teljesítés és az elszámolt árbevétel között az éven átnyúló projektek esetén.
A tényleges teljesítéssel arányosan kell elszámolni a nettó árbevételt és ehhez kell hozzárendelni a költségeket, ráfordításokat. Egy több éves projekt esetén minden évben azonos lesz az árbevétel arányos nyereség, feltéve, ha a feltételek változatlanok. A körülmények változatlansága azonban szinte soha nem valósul meg, a változások hatását az adott üzleti évben kell kimutatni.
De hogyan jelenik meg mindez a könyvekben?
Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételt.
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét.
Amennyiben tehát kevesebb árbevételt könyveltünk, azaz kisebb összeget számláztunk le, mint amennyit valójában teljesítettünk, akkor a különbözetet aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.
Amennyiben viszont több árbevételt könyveltünk, azaz nagyobb összeget számláztunk le, mint amennyit valójában teljesítettünk, akkor a különbözetet passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.
Az elhatárolások alkalmazásával történik meg a könyvelésben a nettó árbevétel növelése illetve csökkentése.
A témával kapcsolatban három dolgot kell még megemlíteni.
Sorozatgyártás esetén nem kell kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat. A vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a teljesítési fok szerinti elszámolást, amennyiben a szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatban történő gyártására irányul.
A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, félkész vagy késztermék a mérleg fordulónapján nem mutatható ki.
Végül, amennyiben a számítások azt igazolják, hogy az adott szerződés teljesítése veszteséget fog eredményezni a vállalkozásnak, arra céltartalékot kell képezni. Ez azt jelenti, hogy az ügylet összes bevételének és összes költségének különbözete meg fog jelenni az eredményben. Az adott évre vonatkozó veszteség már kimutatásra került a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és a hozzá kapcsolódó költségek elszámolásával. Céltartalékot az adott évet követő veszteségre kell képezni.
Mint fentebb is említettem, ezek a számítások egyáltalán nem egyszerűek. A vállalkozók és könyvelők együttműködése szükséges hozzá, hogy minél pontosabb értéket tudjanak meghatározni. Nélkülözhetetlen a szerződés ismerete, de hasznos lehet az ügyletre vonatkozóan korábban készített árajánlat, előkalkuláció, tervezés is.
