Gépjárművekhez kapcsolódó kedvezmények a társasági adó rendszerében

A vállalkozások esetében az egyik leggyakrabban előforduló tárgyi eszköz a személygépkocsi ill. a kisebb haszongépjárművek. Bár kifejezetten gépjárművekhez kapcsolódó kedvezmény nincs nevesítve a Tao törvényben, a beszerzésekre, mint beruházásokra irányuló kedvezmények itt is alkalmazhatók.

1. Fejlesztési tartalék

Fejlesztési tartalékban akkor érdemes gondolkodni, ha a vállalkozás tervei között szerepel, hogy előreláthatólag, az elkövetkező négy év során beruházást fog végrehajtani. A vállalkozások méretétől függetlenül, a beruházások széles körére alkalmazható, mindössze annyi kockázatot rejt magában, hogy a beruházás elmaradása esetén a kedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni.

Az elhatározást követően nagyon fontos számviteli teendő az összegnek az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetése. Ezt akkor is meg kell tenni, ha így az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege tovább nő. Ha ez a lépés elmarad, az adókedvezmény nem vehető igénybe. Az átvezetést az adóév utolsó napjáig kell végrehajtani.

Nem lehet fejlesztési tartalékot képezni abban az esetben, ha a cégnél végelszámolás vagy felszámolás indul. Ilyenkor sem a tevékenységet lezáró beszámolóban, sem az eljárás során összeállított beszámolókban nem lehet ilyen címen tartalékot képezni. Ennek egyszerű oka az, hogy a vállalkozás jogutód nélküli megszűntetése a cél és nem jövőbeli beruházások megvalósítása.

A jogutód nélküli megszűnéssel egy tekintet alá esik, amikor a vállalkozás kikerül a Tao. tv. hatálya alól, például átjelentkezik a kisvállalati adó hatálya alá. Ilyenkor a záró társasági adó bevallásban szintén nem szerepelhet adóalap-kedvezmény ezen a jogcímen.

Az adóalap csökkentő tétel összege a lekötött tartalékba átvezetett összeg, maximum az adóévi adózás előtti nyereség.

Amennyiben a beruházás megvalósul, úgy a megképzett tartalékot vissza kell vezetni a lekötött tartalékból az eredménytartalékba.

A gépjárműbeszerzés a legtöbb esetben adásvétel vagy pénzügyi lízing formájában valósul meg. Mindkettő beruházásnak minősül, így a fejlesztési tartalék feloldható ezek kapcsán. A megvalósításhoz idegen forrás is igénybe vehető, illetve annak sincs jelentősége, hogy több vagy kevesebb tartalék lett képezve. Legfeljebb akkora összeg oldható fel, amekkora a beruházás bekerülési értéke.

Amennyiben a feloldásra előírt feltételek nem teljesülnek, vagyis négy év alatt nem történik meg a tárgyi eszköz beszerzés, úgy a kedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni.

A számítás alapját az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő naptól a nem beruházási célból történő feloldás napjáig, illetve a rendelkezésre álló időpontig tartó időszak képezi.

Amennyiben a beruházás megvalósul, a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést az előírásoknak megfelelően el kell számolni. A társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés azonban nem érvényesíthető, csak akkor, ha az eszköz bekerülési értéke több volt, mint a megképzett fejlesztési tartalék összege. (Akkor is természetesen a meghaladó részre arányosan.)

2. Beruházási adóalap-kedvezmény

A kkv-körbe tartozó vállalkozások meghatározott feltételekkel adóalap-kedvezményre jogosultak, ha teljesen új gépjármű beszerzése történik.

A kedvezmény érvényesítésének feltételei:

  • az adózó a beruházás adóévének utolsó napján kkv-nak minősül,
  • az adózónak csak magánszemély tagjai vannak,
  • a műszaki berendezések, gépek, járművek közé tartozó tárgyi eszközt korábban senki nem vette használatba.

Az adóalap-kedvezmény összege a beruházási érték, legfeljebb az adózás előtti nyereség.

A kedvezmény adótartalma állami támogatásnak minősül.

Mivel a kedvezmény érvényesítése a vállalkozás döntése, így fontos, hogy bekerüljön a társasági adó alapbevallásába, mert később önellenőrzéssel már nem lehet igénybe venni.

Az adóalap kedvezményhez négy évig tartó figyelési időszak is tartozik.

Ha az alábbiak közül bármelyik bekövetkezik, az szankciót von maga után:

  • Az adózó a beruházást négy év alatt nem helyezi üzembe.
  • A beszerzett tárgyi eszköz az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé kerül üzembe helyezésre.
  • Az adózó a gépjárművet az egyéb berendezések, felszerelések, járművek vagy a forgóeszközök közé átsorolja.
  • Az üzembe helyezett gépjárművet a vállalkozás négy év alatt elidegeníti.

A fenti esetek bekövetkezésekor a korábban igénybe vett kedvezmény összegének kétszeresével kell megnövelni az adóalapot.

3. Beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezmény

Ha a vállalkozás hitelből valósítja meg a beruházást, adókedvezményt vehet igénybe a hitel kamatára figyelemmel.

Feltételek:

  • az adózó pénzügyi intézménnyel köt hitel- vagy pénzügyi lízingszerződést,
  • a szerződés megkötése évének utolsó napján kkv-nak minősül,
  • a hitelt gépjármű beszerzéséhez veszi fel és kizárólag erre a célra használja fel.

A kedvezményt azokban az években lehet igénybe venni, amelyek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásban szerepel, utoljára pedig abban az évben, amikor a hitelt vissza kell fizetni.

Az adókedvezmény mértéke az adóévben fizetett kamat, legfeljebb a számított adó – fejlesztési adókedvezményekkel csökkentett – összegének 70 %-a.

Az adókedvezmény összege állami támogatásnak minősül.

A kedvezményhez figyelési időszak is tartozik, szankciós visszafizetési kötelezettség áll be, ha

  • az adózó a hitelszerződés megkötését követő négy éven belül a tárgyi eszközt nem helyezi üzembe,
  • az üzembe helyezés évében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

Ezekben az esetekben a korábban igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni.

4. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

Amennyiben az adózó által beszerzett gépjármű energiamegtakarítást eredményez, a beruházási érték meghatározott része levonható az adóból.

Fontos azonban leszögezni, hogy személygépkocsira ez az adókedvezmény nem alkalmazható.

Ugyanakkor megengedett a nagy rakodóterű személygépkocsira, vagyis a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjárműre, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással kerül sor.

Az energiahatékonysági cél meglétét külön szakértő, ún. energetikai auditor kell, hogy igazolja, aki szerepel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben.

Az adókedvezmény összege az elszámolható költségeknek az adózóra irányadó támogatási intenzitással számított hányada. Ezt a keretet lehet elosztani 5+1 évre tetszőleges megbontásban.

Az elszámolható költségek meghatározására két módszer közül lehet választani:

Kizárólagos energiahatékonysági cél esetén:

ez a módszer akkor alkalmazható, ha a beruházás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági beruházás, felújítás költségei jól elkülöníthetők, vagyis külön beruházásként meghatározhatók. Ha a beruházással az adózónak az energiahatékonyság mellett más céljai is vannak (a gépjárműbeszerzés jellemzően ide tartozik), akkor ez a módszer nem alkalmazható.

Különbözeti módszer:

ebben az esetben egy olyan, kevésbé energiahatékony beruházást kell alapul venni, amelyet a vállalkozó az adókedvezmény hiányában is megvalósított volna és az ehhez képest felmerülő többletköltségeket kell figyelembe venni.

Ha tehát az adózó egy energiahatékony gépjárművet vásárol, akkor meg kell nézni, hogy mennyivel kerül többe, mint egy hasonló paraméterekkel rendelkező, de kevésbé hatékony eszköz. Ezt a többletköltséget kell alapul venni és megszorozni a térségre megállapított támogatási intenzitással, ami Budapest esetében 30 %, az ország egyéb területein pedig 45 %.

A támogatási intenzitás kisvállalkozások esetében 20, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető.

A kedvezmény maximuma 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg és legfeljebb a számított adó 70 %-a lehet.

A kedvezmény érvényesítése megkezdhető az üzembe helyezés vagy azt követő adóévben és 5 év alatt lehet igénybe venni.

Az adókedvezmény igénybevételének további feltételei:

  • A járművet az adózónak használatba kell venni és ezt követően legalább 5 évig üzemeltetni kell.
  • Az adóhatóság nem indít a vállalkozás ellen végrehajtási eljárást, vagy ha indít, azt sikeresen foganatosítja vagy fizetési könnyítést engedélyez.
  • Az adóhatóság az adózót be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt nem bírságolja meg.

5. Szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett tárgyi eszköz 100 %-os értékcsökkenési leírása

Azon kkv-k számára, amelyek ún. szabad vállalkozási zóna területén helyezik üzembe az újonnan beszerzett járműveiket, a Tao törvény egy összegű, 100 %-os értékcsökkenési leírás elszámolását teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy az üzembe helyezés évében egy összegben elszámolhatják a társasági adó törvény szerinti amortizációt. (A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés elszámolása továbbra is az Szt általános szabályai szerint történik.)

E kedvezményes lehetőség a személygépkocsikra nem vonatkozik.

Amennyiben személygépkocsi vagy egyéb gépjármű beszerzését tervezed, érdemes átgondolni, hogy meg vannak-e a feltételei annak, hogy a fenti adómegtakarítási módszerek közül valamelyiket (akár többet is egyszerre) igénybe vedd.

Ezekkel a lehetőségekkel természetesen nemcsak gépjárművek, hanem egyéb, a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggő beruházás üzembehelyezése esetén számolhatsz. De minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az előírásoknak megfelel-e az elképzelésed és a figyelési idő alatt is teljesíteni tudod a feltételeket.

Kapcsolódó tartalmak:

Kerékpározás adózása

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó