A háromféle jogviszony adóterhei és feltételei | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

A háromféle jogviszony adóterhei és feltételei

Munkaviszony esetén a munka törvénykönyve által előírtakat kell betartani, munkaszerződéssel jön létre. Lehet teljes és részmunkaidős. Előnye, hogy minden esetben létrejön a biztosítási jogviszony, azaz a munkabér alapját képezi a majdani nyugdíjnak és a társadalombiztosítási ellátásoknak (pl. táppénz, gyermekgondozási díj), igénybe lehet rá venni a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményeket.

A munkabérből le kell vonni 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és 1,5% munkaerőpiaci járulékot. A munkáltatónak ezen túlmenően be kell még fizetnie 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást.

Munkabér után fizetendő adók és járulékok 2017-ben adókedvezmények figyelembevétele nélkül

Bruttó fizetés 200.000 Ft  
személyi jövedelemadó 15,00% 30 000 Ft
nyugdíjjárulék 10,00% 20 000 Ft
egészségbiztosítási járulék 7,00% 14 000 Ft
munkaerőpiaci járulék 1,50% 3 000 Ft
     
szociális hozzájárulási adó 22,00% 44 000 Ft
szakképzési hozzájárulás 1,50% 3 000 Ft
     
összes adóteher   114 000 Ft
     
nettó fizetés   133 000 Ft



Megbízási jogviszony esetén csak abban az esetben jön létre a biztosítási jogviszony, ha a megbízási díj eléri a minimálbér 30 %-át illetve egy napra lebontva annak 30-ad részét. Ha nem éri el a megbízási díj a minimálbér 30 %-át (2017-ben 38 250 Ft) akkor azt a nyugdíj számításakor nem veszik figyelembe és egészségügyi ellátásra sem jogosítja a társaság javára munkát végző tagot. A megbízási díjból a vállalkozásnak kell levonnia 15 % személyi jövedelemadót, ezen túlmenően meg kell fizetnie utána a 22 % szociális hozzájárulási adót és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást.

A megbízási díjjal kapcsolatban meg kell még említeni, hogy lehetőség van költségek elszámolására. Vagy tételesen vagy az ún. 10 % diktált költséghányad alkalmazásával.  

A következő példában ez utóbbit alkalmazzuk.

Megbízási díj adóterhe 2017-ben 10% költséghányad alkalmazásával

Megbízási díj 30 000 Ft  
személyi jövedelemadó 15,00% 4 050 Ft
     
egészségügyi hozzájárulás 22,00% 5 940 Ft
szakképzési hozzájárulás 1,50% 405 Ft
     
összes adóteher   10 395 Ft
     
nettó fizetés   25 950 Ft



Ha a megbízási díj eléri a minimálbér 30 %-át, már létrejön a biztosítási jogviszony. Ebben az esetben az alábbi közterhekkel kell számolni, mely a megbízási díj összegéből kerül levonásra:

  • 15 % személyi jövedelemadó,
  • 10 % nyugdíjjárulék,
  • 7 % egészségbiztosítási járulék.

Ezen túlmenően a vállalkozásnak még be kell fizetnie 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást.

Megbízási díj adóterhe 2017-ben 10% költséghányad alkalmazásával

Megbízási díj 150 000 Ft  
személyi jövedelemadó 15,00% 20 250 Ft
nyugdíjjárulék 10,00% 13 500 Ft
egészségbiztosítási járulék 7,00% 9 450 Ft
     
szociális hozzájárulási adó 22,00% 29 700 Ft
szakképzési hozzájárulás 1,50% 2 025 Ft
     
összes adóteher   74 925 Ft
     
nettó fizetés   106 800 Ft



Tagsági jogviszony esetén  a tagok ún. minimum járulékfizetésre kötelezettek. Ez azt jelenti, hogy meghatározott összegű járulékot akkor is fizetniük kell, ha egyébként nem vesznek ki pénzt a vállalkozásból. A járulékminimum mértéke a minimálbér %-ban van meghatározva és az alábbiak szerint alakul:

  • egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: a minimálbér 150 %-nak 8,5 %-a,
  • nyugdíjjárulék: a minimálbér 10 %-a,
  • szociális hozzájárulási adó: a minimálbér 112,5 %-nak 22 %-a,
  • szakképzési hozzájárulás: a minimálbér 112,5 %-nak 1,5 %-a.

Amennyiben tulajdonos társas vállalkozóként olyan feladatot lát el, amelyik legalább középfokú végzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell alapul venni.

Nézzük meg, hogy mit jelent ez konkrét számokban kifejezve:

Társas vállalkozók járulék-minimum után fizetendő adóterhe 2017-ben

    Minimálbér Garantált bérminimum
    127 250 161 000
egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,50% 16 224 20 528
nyugdíjjárulék 10,00% 12 725 16 100
szociális hozzájárulási adó 22,00% 31 494 39 848
szakképzési hozzájárulás 1,50% 2147 2 717
       
    62 590 79 193



Nem kell megfizetnie a tulajdonosoknak a minimum járulékot, ha az alábbi jogállások valamelyike fennáll:

  • legalább 36 órás munkaviszony,
  • egyéni vagy (egy másik cégben) társas vállalkozóként már fizet járulékot,
  • saját jogú nyugdíjas,
  • nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató vagy középfokú oktatási intézményben tanul.


A fenti csoportok valamelyikébe tartozó tulajdonosoknak  akkor kell adót és járulékot fizetniük, ha ténylegesen vesznek ki pénzt a vállalkozásból.

Példa

A társaság tulajdonosa tagi jogviszonyban látja el tevékenységét, havi 100 000 Ft járandóságot vesz fel. A feladatot ellátásához szakképzettség szükséges.

  Járandóság    
  100 000 Ft 161 000 Ft  
személyi jövedelemadó 15,00%   15 000 Ft
nyugdíjjárulék 10,00%   16 100 Ft
egészségbiztosítási járulék 7,00%   16 905 Ft
munkaerőpiaci járulék 1,50%   3 623 Ft
       
szociális hozzájárulási adó 22,00%   39 848 Ft
szakképzési hozzájárulás 1,50%   2 717 Ft
       
összes adóteher     94 192 Ft
       
nettó fizetés     48 373 Ft



Látható, hogy ebben az esetben 100 000 Ft után 94 192 Ft-ot kell befizetni és 48 373 Ft-ot kap meg a tulajdonos. Bár a járandóság havi 100 000 Ft, mivel tagi jogviszonyban látja el tevékenységét és nincs máshol biztosítási jogviszonya, legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat.  

Alakítsuk át  a példát úgy, hogy a cég tulajdonosa heti 20 órát dolgozik, amiért havi bruttó 100 000 Ft munkabért kap.

  Járandóság  
  100 000 Ft  
személyi jövedelemadó 15,00% 15 000 Ft
nyugdíjjárulék 10,00% 10 000 Ft
egészségbiztosítási járulék 7,00% 7 000 Ft
munkaerőpiaci járulék 1,50% 1 500 Ft
     
szociális hozzájárulási adó 22,00% 22 000 Ft
szakképzési hozzájárulás 1,50% 1 500 Ft
     
összes adóteher   57 000 Ft
     
nettó fizetés   66 500 Ft



Ebben az esetben „csak” 57 000 Ft adóteher keletkezik  és 66 500 Ft kerül kifizetésre.

Azt, hogy a tagok milyen jogviszonyban dolgozzanak, mindig egyedileg kell mérlegelni. Van-e máshol legalább heti 36 órás munkahelye, dolgozik-e másik vállalkozásban, esetleg egyéni vállalkozó vagy nyugdíjas. Mennyi pénzt és azt milyen formában szeretné kivenni a vállalkozásból?

A tulajdonosok mellett speciális előírás vonatkozik a vezető tisztségviselő (ügyvezető)  járulékfizetési kötelezettségére. Az ügyvezető esetén először meg kell vizsgálni, hogy tulajdonosa-e a vállalkozásnak.
Ha nem tulajdonos, akkor az alábbi két jogviszonyban  láthatja el feladatát:

  • munkaviszony,
  • megbízási jogviszony.


Ebben az esetben egy „külsős” magánszemély fogja vezetni a vállalkozást, akivel a tulajdonosok megállapodást kötnek.

Ha tulajdonos, akkor pedig  az alábbi két jogviszonyban végezhet munkát:

  • munkaviszony,
  • tagi jogviszony.


Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője egyben tulajdonos is, két lehetősége van. Vagy munkaszerződést köt a vállalkozással vagy a tagi jogviszonyra tekintettel fizeti meg a közterheket, de legalább  a minimumjárulékot.

A társasági szerződés aláírását követően minél előbb be kell küldeni az adóhivatalhoz bejelentőket, lehetőleg még aznap. Ebben az esetben ezt a könyvelőnek  papír alapon, az adószám feltüntetése nélkül kell megtennie. (Az adószám megszerzését követően meg kell ismételni a bejelentést.)

<< Tippek kezdő vállalkozóknak

Munkavállalók bejelentése >>

Számlázás >>
 

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.