A belföldi jogi személyeknek és az áfakörös magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak az adószámuk közlésétől számított 15 napon belül bankszámlát kell nyitni. Nyilvánvalóan a cél az, hogy a vállalkozások közötti pénzforgalom a bankszámlákra terelődjék és ezáltal csökkenjen a készpénzes értékesítések száma.
Ezzel kapcsolatban fontos előírás, hogy a bankszámlanyitásra kötelezett vállalkozások egymás közötti termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások során havonta, szerződésenként legfeljebb (bruttó) 1,5 millió Ft összegben fizethetnek készpénzben. Ha egy szerződésből fakadóan több fizetés is történik a hónap folyamán, azokat össze kell adni.
A korlátozás csak akkor áll fenn, ha mindkét fél bankszámlanyitásra kötelezett (ha az egyik pl. egy alanyi adómentes egyéni vállalkozó, akkor már nincs korlát) és a készpénz közvetlenül az egyik féltől a másikhoz kerül (ha a vevő a készpénzt befizeti az eladó bankszámlájára, akkor sincs korlátozás).
Számlatömb, számlázó program, online számlázó rendszer
A vállalkozási tevékenység megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy meg legyenek a számla vagy nyugta kibocsátásának tárgyi feltételei.
Ennek kapcsán választhatunk, hogy
- számlatömböt,
- számlázó programot,
- online számlázó rendszert
használunk.
A számlatömböt nyomtatvány forgalmazóknál tudjuk megvásárolni. Fontos azonban, hogy ne érkezzünk üres kézzel. Vigyünk magunkkal:
- cégkivonatot vagy egyéni vállalkozók esetén vállalkozói igazolványt vagy igazolást az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének nyilvántartásba vételéről,
- adókártyát.
A nyomtatványforgalmazóknak ugyanis 2011. január 1-je óta adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az értékesített nyomtatványok megnevezését, sorszámtartományát, a vállalkozás nevét, címét, adószámát és a vállalkozást képviselő magánszemély nevét és adóazonosító számát.
Időt spórolhatunk számlázó program vagy online számlázó rendszer használatával. A számlázó programokat telepíteni kell, az online számlázó rendszereket bárhol használhatjuk, mindössze internet kapcsolat kell hozzá. A forgalmazók különféle csomagokat kínálnak attól függően, hogy valaki kevés számú vagy nagy tömegű számlát bocsát ki, szolgáltatásnyújtással vagy termékértékesítéssel foglalkozik. Sok programmal lehetőség van árajánlat készítésére, szállító levél előállítására is. A számlák stornózása egyszerű, a bizonylatok között gyorsabban lehet keresni, mint a számlatömböt lapozgatva. Számos esetben a dokumentumok megjelenését egyedi igényünkre szabhatjuk.
A fejlesztők természetesen a jogszabályváltozásokat is figyelembe veszik, így biztosak lehetünk abban, hogy számlánk megfelel a hatályos előírásoknak.
Bárhogy is döntünk, jelezzük azt a könyvelőnknek. A számlatömbről külön nyilvántartást kell vezetnie. Ez az ún. szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. A számlázó program, online számlázó rendszer használatának megkezdését pedig be kell jelenteni az adóhivatalba. (Ugyanígy azt is, ha valamilyen okból már nem kívánjuk a továbbiakban használni.)
Számla vagy nyugta?
Gyakran felmerül a vállalkozókban, hogy mikor elegendő a nyugta és mikor kell számlát kibocsátani.
Kötelező számlát adni, ha
- az ellenérték kiegyenlítése átutalással történik, vagy
- a vevő jogi személy, vagy
- az ellenérték (áfával növelten) eléri a 900 ezer forintot, vagy
- a vevő magánszemély ugyan, de kifejezetten kéri a számla kiállítását.
Ha a fenti feltételek egyike sem áll fenn, az eladónak elegendő nyugtát adni. Nem kell nyugtát adnia, ha sajtóterméket értékesít, ha szerencsejáték szolgáltatást nyújt, vagy ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést üzemeltet.
Ezt követően a következő kérdés, hogy elegendő-e kézi nyugtát adni vagy pedig kötelező a pénztárgép használata.
A pénztárgép használatára kötelezettek körét a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 1. számú mellékletben találjuk.
2017. január 1-jétől ez e kör bővült. Számukra és az újonnan alakult, pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásoknak gyűjtöttünk össze néhány hasznos információt ebben a bejegyzésben.
