Az elmúlt időszakban, a 2016-os év beszámolóinak összeállítása során sokan szembesülhettek azzal, hogy az elmúlt évek veszteséges gazdálkodásának köszönhetően a saját tőke értéke az előírt szint alá csökkent. A jogszabály előírása alapján ez huzamosabb ideig nem maradhat így.
Az ügyvezető köteles a taggyűlést összehívni, ha
- a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent (ha például egy kft törzstőkéjének az összege 10 millió forint, akkor a saját tőke nem lehet 5 millió forintnál kevesebb),
- a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent (Kft esetében a saját tőke nem lehet kevesebb 3 millió forintnál),
- a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette,
- ha vagyona tartozásait nem fedezi.
Amennyiben a fenti esetek bármelyike bekövetkezik a tagoknak határozniuk kell
- pótbefizetés előírásáról,
- a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon történő biztosításáról,
- a törzstőke leszállításáról,
- a társaság átalakulásáról vagy jogutód nélküli megszűnéséről.
Ezek közül én most a 2. pontban szereplő esetet emelném ki: a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon történő biztosítása.
A veszteséges gazdálkodás nagyon gyakran együtt jár a tagi kölcsön összegének emelkedésével, mivel a kiadásokat a tagok saját vagyonukból finanszírozzák (amíg tudják) mivel a megszerzett bevétel erre nem nyújt fedezetet.
Néhány év veszteséges gazdálkodást követően egy vállalkozás eljuthat odáig, hogy a saját tőkéje nemhogy nem éri el a jegyzett tőke minimálisan előírt összegét, de mélyen a 0 alatt van, tehát évek óta negatív a saját tőke összege.
A saját tőke rendezésének egyik módja a tagi kölcsön (mint a vállalkozás követelésének) apportálása. Erről a lehetőségről részletesen írtam a kötelezően előírt törzstőke emelés kapcsán. Akkor egyértelműen az volt a cél (a korlátolt felelősségű társaságok esetén,) hogy a jegyzett tőke összege minimum 3 millió forint legyen. A 3 millió forintra történő feltöltés mostanra már teljesült, ezért nem előírás, hogy a tőkeemelés kizárólag a jegyzett tőke emelésével történjen. Sőt…
A könnyebb megértéshez nézzük meg a saját tőke elemeit:
- Jegyzett tőke
- Jegyzett, de be nem fizetett tőke
- Tőketartalék
- Eredménytartalék
- Lekötött tartalék
- Értékelési tartalék
- Adózott eredmény
Ezek közül a Tőketartalék az az elem, ahova (a jegyzett tőkén kívül) még szintén van lehetőség a tagi kölcsön apportálásakor tőkét juttatni.
De miért is jó ez, ha ún. ázsiós tőkeemelést hajtunk végre?
Például adott egy kft 3 millió forintos törzstőkével, a saját tőke értéke -15 millió forint, a tagi kölcsön összege 20 millió forint.
A tagok úgy határoznak, hogy a tagi kölcsön apportálásával rendezik a kft saját tőkéjét.
1. Az első esetben a 20 millió forinttal megemelik a jegyzett tőkét, így annak értéke 23 millió forint lesz, a saját tőke értéke pedig 5 millió forint. Látható, hogy ebben az esetben a vállalkozás már most sem felel meg az előírásoknak, mert a saját tőke értéke (5 millió forint) alatta van a törzstőke 50 %-nak (10 millió forint.)
2. A második esetben 1 millió forinttal emelik meg a jegyzett tőkét és 19 millió forint pedig a tőketartalékba kerül. Ekkor a jegyzett tőke összege 4 millió forint lesz, a saját tőke pedig ugyanúgy 5 millió forint. Ezzel már teljesítettük az előírásokat és akkor lesz a vállalkozásnak ismét teendője, ha a saját tőke 3 millió forint alá csökken.
