Munkába járás: költségtérítés az utazásra | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

Munkába járás: költségtérítés az utazásra

A meghatározott feltételek teljesülése esetén  a munkáltató köteles a munkába járással kapcsolatos kiadásokat (legalább az előírt mértékben) a munkavállaló részére megtéríteni. E költségtérítés az szja törvény szerint a magánszemély adómentes bevételének minősül. (1995. évi CXVII. törvény 25 § (2)). A feltételeket a 39/2010. (II.26.) Kormányrendelet szabályozza.

Mely utazások költsége téríthető meg?

  • közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között helyközi utazással, illetve (átutazás céljából) helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, (napi munkába járás)
  • a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között történő napi munkába járás és hazautazás, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét sem helyi, sem helyközi közlekedéssel nem tudja elérni vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a munkáltató elérhetőségének biztosítása céljából létesítették vagy módosították. (napi munkába járás)




Mint látható, a munkáltató elsősorban a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás költségeit téríti meg. Azonban, ha a munkáltató (közigazgatási határon belül) földrajzilag úgy helyezkedik el, hogy oda közösségi közlekedéssel nem lehet eljutni vagy olyan (közigazgatási határon belüli) járatot kell igénybe venni, amelyet kifejezetten ebből a célból létesítettek vagy útvonalát emiatt módosították, akkor szintén adni kell az utazási költségtérítést.
  • hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Ha valaki az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztásban dolgozik, akkor havonta négyszer kaphat ilyen térítést. (hazautazás)

Például, ha valaki albérletben lakik egy nagyobb városban, az albérletből (mint tartózkodási helyről) jár napi szinten dolgozni, a munkáltató megtéríti a hétvégéi hazautazási költségeinek előírt mértékét.
Milyen közlekedési eszközt lehet igénybe venni?

  • vonatot (2. osztályú),
  • autóbuszt,
  • hévet,
  • hajót, kompot, révet,
  • légi közlekedési járművet (ezt kizárólag hazautazás céljából)


Hogyan történik az utazási költségtérítés elszámolása?

Egyrészt lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a megvásárolt jegyeket vagy bérleteket átadja a munkáltatónak, másrészt a munkáltató nevére szóló számla alapján is elszámolhatnak.

Az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg a munkavállalónak nyilatkoznia kell lakóhelyéről és tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Milyen mértékben kell a munkáltatónak a munkavállaló utazási költségeit megtérítenie?

Mind a napi munkába járás, mind a (hétvégi) hazautazás esetén a fizetendő költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás esetén azok árának legalább 86%-a.

Ez azt jelenti, hogy lehet adni adómentesen ennél többet is, de a jegy vagy bérlet árának 86%-át meg kell téríteni. A juttatás akkor is adómentes, ha 100 %-ot térít a munkáltató, de annál többet nem lehet.

Hazautazás esetén a havonta adómentesen adható költségtérítés összege maximalizálva van. Ennek felső határa 2016-ban 35 200 Ft volt, a 2017-es szám jelenleg még nem ismert.

Autóval nem is lehet munkába járni?

De igen. A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy napi munkába járás és hazautazás esetén a költségtérítést az alábbi adatok alapján állapítsa meg:

  • közforgalmi úton mért oda-vissza távolság,
  • munkában töltött napok,
  • hazautazással töltött napok száma,
  • kilométerenként 15 Ft adómentes juttatás.


Nem előírás, hogy a gépjármű a munkavállaló tulajdonában legyen. Ha több munkavállaló utazik egy autóban, a juttatás abban az esetben is mindenkinek jár. Sőt, akkor is jár a költségtérítés, ha a munkavállaló nem autóval, hanem például kerékpárral jut el a munkahelyére.

A kormányrendelet ugyanakkor rögzíti, hogy melyek azok az esetek, amikor a munkáltatónak a jegy vagy a bérlet térítése helyett kötelező a 15 Ft/km jutatást adni.

  • a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,
  • a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudná igénybe venni a közösségi közlekedést,
  • ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni,
  • a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.


A mozgáskorlátozott és a súlyosan fogyatékos személyek valamint a kisgyermekes szülők esetében akkor is jár a költségtérítés, ha a munkába járás a közigazgatási határon belül történik.

Hasznosnak találta et a bejegyzést? Ossza meg ismerőseivel is!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és olvassa el 13 + 1 ingyenes adótippünket!

 

Feliratkozás 13+1 adótipp sorozatra

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.