A nyár közeledtével előkerül a diákmunka, a diákok foglalkoztatásának kérdése. Többféle lehetőség van, a munka jellegétől, időtartamától függően válasszuk ki azt amelyik az adó- és járulékfizetés tekintetében is a legkedvezőbb.
1. Munkaviszony
A foglalkoztatás leggyakoribb formája a munkaviszony. A munkabér nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, vele szemben költséget elszámolni nem lehet. A munkabért 15 % személyi jövedelemadó terheli, de a diákoknak is lehetőségük van nyilatkozatuk alapján adókedvezményt érvényesíteni, amennyiben erre adottak a feltételek. Így igénybe vehetik pl. az első házasok kedvezményét, családi kedvezményt vagy személyi kedvezményt.
A munkabérből az adón kívül náluk is levonásra kerülnek a járulékok (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci), a munkáltató pedig megfizeti a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. E két utóbbinál érdemes figyelni a 25 év alattiak kedvezményére.
(25 év alatti munkavállaló esetén a szociális hozzájárulási adó kedvezmény egyenlő a havi munkabér – de legfeljebb 100 ezer forint – 11 százalékával. Ezt azt jelenti, hogy 100 ezer forintig 11 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást kell fizetni. 100 ezer forint felett már az általános szabályok szerint kell adózni. Még előnyösebb, ha a fiatal munkavállaló egyben pályakezdő is, azaz legfeljebb 180 napig volt foglalkoztatva. Ekkor a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér – de legfeljebb 100 ezer forint – 22 százalékával, szakképzési hozzájárulást szintén nem kell fizetni 100 ezer forintig. Részmunkaidő esetén a 100 ezer forintot arányosítani kell. Pályakezdő fiatal esetén a NAV igazolja, hogy nincs még meg a 180 napja.)
A minimálbérre vonatkozó előírásokat diákok esetében is be kell tartani.
2. Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál oda kell figyelni a korlátozó tényezőkre, de jóval kevesebb adót kell az alkalmazottak után fizetni, mint normál munkaviszony esetén, ezért sokan ezt a megoldást választják. Az Efo törvény megkülönbözteti a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkát valamint az alkalmi munkát. Az első két esetben a munkaviszony időtartama azonos felek között nem haladhatja meg az évi 120 napot.
Alkalmi munka esetén pedig a munkaviszony időtartama:
- legfeljebb öt egymást követő naptári nap,
- egy hónapon belül legfeljebb tizenöt nap,
- egy éven belül legfeljebb kilencven nap lehet.
Figyelemmel kell lenni a létszámkorlátra is. Egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma
- legfeljebb 1 fő lehet, ha nincs a munkáltatónál főállású munkavállaló,
- legfeljebb 2 fő lehet, ha a munkavállalók létszáma 1-től 5 főig terjed,
- legfeljebb 4 fő lehet, ha a munkavállalók létszáma 6-tól 20 főig terjed,
- a munkavállalói létszám 20 százaléka lehet, 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén.
A fenti létszámkorlátot úgy kell értelmezni, hogy pl. 2 fő esetén egy év alatt 730 bejelentést lehet tenni. (2*365). Például minden nap bejelentünk 2 alkalmazottat (nem ugyanazokat természetesen) vagy évente mindössze néhány alkalommal foglalkoztatunk így munkavállalókat, van, hogy 100 főt jelentünk be egy napra, van hogy 50 főt. Egészen addig megtehetjük, amíg a fenti 730 bejelentést ki nem merítjük.
Diákmunkánál is figyelembe kell venni a minimálbérrel kapcsolatos előírásokat. Amennyiben a munkakör nem igényel legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget, akkor legalább a minimálbér 85%-a, ellenkező esetben a garantált bérminimum 87%-a fizetendő ki.
Filmipari statisztáknál felső korlát van, maximum napi 12 ezer forint munkabér fizethető ki.
Végül a lényeg, a közterhek, amiért a fent részletezett szabályokkal érdemes tisztában lenni:
mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3 000 forint közterhet kell fizetni fejenként,naponta.
Ezen kívül a munkaadóknak más fizetési kötelezettségük nincs, a munkavállalóknak kell számolniuk esetleg a mentesített keretösszegen felüli szja fizetéssel.
3. Munkavállalás iskolaszövetkezeten keresztül
Az a diák lehet iskolaszövetkezet tagja, aki köz- vagy felsőoktatási intézménnyel tanulói, hallgatói jogviszonyban áll. A vállalkozások szempontjából nagyon kedvező a diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása. Ebben az esetben ugyanis nem keletkezik a tanulónak biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy már van egy alap jogviszonya, a tanulói illetve hallgatói jogviszony. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell a munkavállaló után járulékot fizetni. Ez a fajta mentesség a vállalkozásnál ugyan közvetetten jelentkezik, mivel a tanulót az iskolaszövetkezet jelenti be és ő küldi a havi bevallásokat az adóhatóság felé. Az iskolaszövetkezet a megbízónak, ahol a diák ténylegesen a munkát végzi, a szolgáltatásról számlát küld. Nyilvánvalóan alacsonyabb a szolgáltatás díja, abban az esetben, ha a munkavállaló bérét járulékok és szociális hozzájárulási adó nem terheli.
2015. június 20-a óta él az a kedvező szabály, hogy azon 25 év alatti, nappali tagozaton tanuló diákok után sem kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni, akik tanulmányaikat szüneteltetik, tehát ún. passzív jogviszonnyal rendelkeznek.
Emellett a 15 % személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség fennáll, amelyet az iskolaszövetkezetnek kell a diáknak kifizetett munkabérből levonni, bevallani, befizetni.
4. Megbízás
Viszonylag ritka és adózási szempontból sem kedvező, de ejtsünk néhány szót a diákok megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatásáról.
A megbízási díj önálló tevékenységből származó bevétel és ezzel szemben lehetőség van költségek elszámolására.
- Tételes költségelszámolás
Ebben az esetben elismert költség kizárólag szabályszerűen igazolt kiadás lehet, amely a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben merült fel. A kapott bevételből levonva az igazolt költségeket tudjuk az elért jövedelmet meghatározni. Ennek 15 %-a lesz a személyi jövedelemadó összege. - 10% költséghányad
Amennyiben a végzett tevékenységgel kapcsolatban nem vagy csak nagyon kevés költség merül fel, lehetőség van arra, hogy a bevétel 10%-át, mint elismert költséget alapul véve állapítsuk meg a jövedelmet. Ekkor tehát mindenféle igazolás nélkül a bevétel 90 %-a tekinthető jövedelemnek.
A járulékok tekintetében a következő előírások vannak:
- Amennyiben a jövedelem (bevétel-nyilatkozat szerinti költség) nem éri el a minimálbér illetve a garantált bérminimum 30%-át, nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ilyenkor 22 % szociális hozzájárulási adót kell befizetni a megállapított jövedelem után.
- Amennyiben a jövedelem (bevétel-nyilatkozat szerinti költség) eléri a minimálbér illetve a garantált bérminimum 30%-át, biztosítási jogviszony keletkezik. Ilyenkor le kell vonni 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és a 22 % szociális hozzájárulási adón felül be kell fizetni 1,5% szakképzési hozzájárulást is.
Az adóterheket látva ez nem túl kedvező megoldás, de adódhat olyan helyzet, amikor csak ily módon tud a vállalkozás a magánszeméllyel elszámolni.
5. Háztartási munka
A diákoknak remek pénzkereseti lehetőség, ha találnak egy megbízható családot, ahol be tudnak segíteni akár a háztartási, akár a kerti munkába.
Itt kizárólag olyan tevékenységek jöhetnek szóba, amelyek a természetes személyek mindennapi életéhez szükséges feltételeket biztosítják, úgy mint:
- takarítás,
- főzés,
- mosás,
- vasalás,
- gyermekek felügyelete, házi tanítása,
- otthoni gondozás, ápolás,
- házvezetés,
- kertgondozás.
A háztartási munkavégzés mindkét fél számára előnyös, mivel nem terheli adó- és járulékfizetés, amennyiben a foglalkoztató teljesíti bejelentési kötelezettségét.
A bejelentést ügyfélkapun a 17T1043H nyomtatványon vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül (185-ös telefonszám) lehet megtenni. Be kell jelenteni a természetes személy foglalkoztató adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és taj számát valamint a foglalkoztatás kezdő napját. A bejelentést még a foglalkoztatás megkezdése előtt meg kell tenni.
A foglalkoztató a bejelentéssel összefüggésben regisztrációs díjat is köteles fizetni, melynek összege havonta, alkalmazottanként 1000 forint. A regisztrációs díjat a bejelentést követő hónap 12-éig kell átutalni az alábbi számlaszámra:
NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számla
10032000-01076215
A bejelentés nem választás kérdése. A természetes személy foglalkoztató, amennyiben szeretné kihasználni a háztartási munkavégzés előnyeit, köteles a bejelentést megtenni, a regisztrációs díjat megfizetni. Amennyiben ezt elmulasztja, a háztartási alkalmazottnak kifizetett összeg után személyi jövedelemadót, egyéni járulékokat és szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. Ezen túlmenően a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Nemcsak diákokat, hanem bármely más természetes személyt is lehet ebben a formában alkalmazni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a háztartási alkalmazottként foglalkoztatott tanuló nem minősül biztosítottnak, tehát tb ellátásra (nyugdíj, táppénz) nem szerez jogosultságot.
Természetesen valamennyi köznevelési és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Függetlenül attól, hogy milyen formában dolgozik a nyári szünetben tanulói vagy hallgatói jogállására tekintettel megilleti őt az egészségügyi ellátás.
Felnőtt munkavállalók esetén, mivel biztosítási jogviszony nem keletkezik, ahhoz, hogy a magánszemély kapjon egészségügyi ellátást, nem szabad elfelejtkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetéséről, melynek összege 2017-ben havi 7 110 Ft. (Napi 237 Ft)
