A nyári adóellenőrzések során szerzett tapasztalatok alapján állítottak össze az adóhivatal munkatársai egy tájékoztatót, melyben a pénztárgép használókra vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetik.
1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell adnod
Úgy gondolom, hogy a bizonylatadási kötelezettséggel 10-ből 10 vállalkozó tisztában van. A mulasztás oka ebben az esetben minden bizonnyal nem az, hogy az üzemeltetők illetve alkalmazottaik nem tudják, hogy a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a pénz átvételével egyidejűleg az átvett összeget be kell ütni a pénztárgépbe és a kiadott nyugtát a vevőnek át kell adni.
2. Vagy nyugta, vagy számla
Azzal kapcsolatban is több tájékoztató látott már napvilágot, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a vevő számlát kér. Az adóhivatal mindkét opciót elfogadja, azt is, ha a számla kiállításával egyidejűleg készül pénztárgépes nyugta (tehát beütöd a pénztárgépbe a kapott összeget) és azt is, ha nem. Némileg árnyalja a képet a július 1-jén hatályba lépett online számla adatszolgáltatás. Számlakibocsátás esetén ugyanis nemcsak az online pénztárgép továbbítja az értékesítés adatait a nav felé, hanem az online számla rendszeren keresztül is befutnak a számok.
Éppen ezért a megjelent tájékoztatóban a szerző azt javasolja, hogy számla kiállításakor nyugtát már ne adj. Ettől függetlenül az átvett összeget be kell ütnöd a pénztárgépbe, ún. befizetési bizonylatot kell készítened. A pénztárgépben található összegnek ugyanis meg kell egyeznie azzal, ami a bizonylatokról leolvasható.
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a 100 000 Ft áfa 27 %-os adókulcsot feltételezve bruttó 470 366 Ft-ot jelent, 18 % áfa esetén 655 300 Ft-ot, 5 % áfa esetén pedig 2 100 000 Ft-nak felel meg. Ekkora összeget ritkán fizetnek ki a vásárlók készpénzben, bár elképzelhető. Bruttó 900 000 Ft összeghatár elérése esetén akkor is kötelező számlát adni, ha a (magánszemély) vevő külön nem kéri.)
3. Minden pénzmozgásról bizonylatot kell kiállítani
A napi nyitáskor meg kell adnod a nyitó pénzkészletet. Ezt követően a nap folyamán, a normál üzletmenet részeként megengedett, hogy pénzt a kasszába betegyél (pl. számlás értékesítés, váltópénz) vagy kivegyél. (pl. szállító kifizetése) Ezeket a pénzmozgásokat azonban a már korábban említettek szerint rögzítened kell, kifizetési vagy befizetési bizonylatot kell róluk kiállítanod.
4. Az AP számot jól látható helyre kell kiírni
Az AP szám a pénztárgépek egyedi azonosítója. Ezt a számot a pénztárgépre vagy közvetlenül mellette, a vevő által is jól látható helyre, legalább 3 cm-es betűkkel ki kell írnod.
5. A pénztárgépnapló legyen mindig kéznél
A pénztárgépnaplót a pénztárgép vásárlásakor kapod meg és tulajdonképpen a gép életútját tartalmazza, pl. üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, átadás javításra.
Amennyiben a szervizes magával viszi a pénztárgépedet , a naplónak az üzletben kell maradnia. Ezzel tudod igazolni, hogy miért használsz cserepénztárgépet vagy töltögeted kézzel a nyugtatömböt.
6. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodnod kell
A pénztárgép üzembe-helyezésekor szerződést kell kötnöd egy mobilszolgáltatóval, ezzel biztosítod az üzleted és a NAV szervere közötti adatkapcsolatot. Figyelj oda a számla határidőben történő kifizetésére, mert ha a fizetés elmaradása miatt szünetel a szolgáltatás és az adatáramlás nem zavartalan, téged fog megbüntetni az adóhatóság.
7. Ne felejtsd el az éves felülvizsgálatot
Ezt évente egyszer kell elvégeztetned, megtörténtét a pénztárgépnaplóban rögzíteni kell.
+ 1 jó tanács
A pénztárgép a továbbított adatokat helyben is tárolja, így azokat szabadon ki tudod olvasni, táblázatba rendezheted, elemzéshez, tervezéshez felhasználhatod.
Figyeljetek oda ezekre az egyszerű előírásokra mert a kiszabott bírság akár az 1 millió forintot is elérheti. Ezen túlmenően üzletbezárás lehetősége is felmerülhet, mint szankció.
