Ahogy a társasági adóban, úgy a kisvállalati adó (kiva) esetében is van lehetőség a korábbi évek veszteségének felhasználására. Ennek köszönhetően bizonyos esetekben csökkenthető a fizetendő adó. A veszteség meghatározása azonban a kivában eltér a tao szabályaitól.
Nézzük meg röviden, hogyan működik!
Először nézzük a társasági adót!
Társasági adó esetében először az adózás előtti eredményt kell meghatározni. Ez tulajdonképpen a köznapi értelemben vett eredmény: az elért bevételek és az elszámolt költségek, ráfordítások különbözete.
Akkor beszélünk veszteségről, ha a költségek és ráfordítások összege meghaladja a bevételek összegét.
Az így kapott eredményt a Tao. tv.-ben meghatározott adóalap-növelő és -csökkentő tételekkel kell módosítani. Így kapjuk meg a társaságiadó-alapot.
Ha ez az összeg a módosítások után is negatív, akkor a veszteség elhatárolható, vagyis bizonyos feltételek mellett a következő években felhasználható, és ezáltal csökkenthető a fizetendő társasági adó.
A részletes szabályokat a Tao. tv. 17. §-a tartalmazza.
És hogyan működik mindez a kivában?
A kiva adóalapja két fő részből tevődik össze:
- a járulékalapot képező személyi jellegű ráfordításokból, valamint
- az úgynevezett tőke- és osztalékműveletek egyenlegéből.
A tőke- és osztalékműveletek egyenlegét többek között az alábbi adóalapot növelő és csökkentő tételek alakítják.
Adóalapot növelő tételek például:
- a tőkekivonás,
- a jóváhagyott, fizetendő osztalék,
- a pénztár értékének tárgyévi növekménye – legfeljebb a mentesített értéket meghaladó rész,
- a vállalkozás érdekében fel nem merült költségek, ráfordítások,
- a megállapított és megfizetett bírságok, pótlékok összege,
- valamint a behajthatatlannak nem minősülő követelések összege, a törvényben meghatározott kivételekkel.
Adóalapot csökkentő tételek lehetnek például:
- a tőkebevonás,
- a kapott osztalék,
- a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb az előző évi mentesített összegig.
Ezen túlmenően az adóalapot akkor is módosítani kell, ha kapcsolt vállalkozások olyan szerződést vagy megállapodást kötnek, amelyben meghatározott ellenérték nem felel meg a szokásos piaci árnak. Ilyenkor az adóalapot az ügyleti érték és a szokásos piaci ár közötti különbséggel kell korrigálni.
Mikor beszélünk elhatárolt veszteségről?
Ha a fentiek alapján meghatározott egyenleg valamelyik adóévben negatív, akkor ez az összeg elhatárolható. A következő adóévekben ezzel a veszteséggel csökkenthető az ugyanilyen módon meghatározott pozitív egyenleg.
A kiva szabályai ezen túlmenően lehetőséget adnak arra is, hogy a kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként figyelembe vegye:
- a társasági adóalanyként keletkezett negatív adóalap még nem érvényesített részét, valamint
- a 2017. adóévet megelőzően keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi eredmény korábban még figyelembe nem vett részét.
Ezek tehát azok a főbb szabályok, amelyeket a kiva alanyának a veszteségelhatárolás során általánosságban érdemes ismernie.
De van még egy fontos lehetőség.
Ha a kiva alanya beruházást hajt végre, a veszteségelhatárolás szabályai további kedvező lehetőségeket is tartogatnak.
Erről szól majd a következő bejegyzés.
