A legutóbbi bejegyzésemben azt néztük meg, hogyan járhat el a kiva szerint adózó vállalkozás, ha a korábbi évek veszteségeit szeretné felhasználni a fizetendő adó csökkentésére.
A legfontosabb szabály, hogy a személyi jellegű kifizetések összege adóalapként „fixnek” tekinthető, vagyis ez után főszabály szerint mindenképpen meg kell fizetni a kivát.
Van azonban egy fontos kivétel.
Ha az adózónak felhasználható vesztesége van, és az adott adóévben beruházást is hajt végre, akkor a veszteségelhatárolás szabályai kedvezőbb lehetőséget biztosítanak.
Ez azért is érdekes, mert a korábban ismertetett főszabállyal ellentétben nemcsak a korábbi években keletkezett veszteség használható fel, hanem az adott évben keletkezett veszteség is.
Mire kell figyelni beruházás esetén?
Fontos, hogy a beruházásnál nem az eszköz aktiválásának időpontja a meghatározó, hanem a kifizetés.
Vagyis önmagában nem elég, hogy a számla beérkezik az adott évben. A számlát pénzügyileg is rendezni kell az adott adóéven belül.
És nem csak a klasszikus tárgyi eszközök jöhetnek szóba. A beruházás keretében figyelembe vehető például szellemi termékekre fordított összeg is, illetve a kísérleti fejlesztésre fordított összeg is, ha azt a vállalkozás aktiválni tervezi, és nem költségként számolja el.
Van azonban egy fontos feltétel:
az eszköznek újnak kell lennie.
A jogszabály ezt úgy fogalmazza meg, hogy „korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz” beszerzéséről kell legyen szó. Tehát használt eszköz vásárlásával ez a lehetőség nem vehető igénybe.
Mi történik, ha nem használjuk fel az egészet?
Van még egy kedvező szabály: a fel nem használt veszteséget és a fel nem használt beruházási összeget is tovább lehet vinni a következő adóévekre.
Arra viszont érdemes figyelni, hogy a felhasználás során a két összeg közül mindig a kisebb összeg vehető figyelembe.
Ez azt is jelenti, hogy ha az egyik összegből felhasználunk, akkor ugyanennyivel a másik összeget is csökkenteni kell. Így kapjuk meg azt az összeget, amely a következő évben még rendelkezésünkre áll.
A szabály elsőre talán kicsit bonyolultnak tűnik, de egy egyszerű példán keresztül már sokkal könnyebben érthető.
| Személyi jellegű kifizetések | 10 000 ezer Ft |
| Egyéb módosító tételek | -300 ezer Ft |
| Korábbi évek áthozott vesztesége | 4 000 ezer Ft |
| Új beruházással kapcsolatos idei kifizetések | 2 000 ezer Ft |
| Előző évről áthozott beruházás | 1 500 ezer Ft |
A fentiek alapján a személyi jellegű kifizetések terhére érvényesíthető 3 500 ezer Ft csökkentés (2 000 ezer Ft+1 500 ezer Ft) és a következő évre még átvihető 800 ezer Ft veszteség. (Ez csak akkor vehető igénybe, ha jövőre is lesz új beruházás.)
| Személyi jellegű kifizetések | 10 000 ezer Ft |
| Egyéb módosító tételek | 900 ezer Ft |
| Korábbi évek áthozott vesztesége | 4 000 ezer Ft |
| Új beruházással kapcsolatos idei kifizetések | 2 000 ezer Ft |
| Előző évről áthozott beruházás | 1 500 ezer Ft |
Ebben a példában az áthozott veszteségből fel tudunk használni 900 ezer Ft-ot és le tudjuk nullázni az egyéb kiva alap módosító tételeket. Így marad még 3 100 ezer Ft veszteségünk és van 3 500 ezer Ft beruházás. Az 10 000 ezer Ft személyi jellegű kifizetést, mint kiva alapot ezzel a 3 100 ezer Ft-tal tudjuk mérsékelni, így a vállalkozás által fizetendő kisvállalati adó alapja 6 900 ezer Ft lesz. A következő évre 400 ezer Ft beruházás vihető át.
Korábban már írtam a kiva és a beruházások kapcsolatáról egy kicsit más megközelítésben. Ha érdekel a téma, érdemes azt a bejegyzést is elolvasni:
