Változik a teljesítés időpontja az időszakos elszámolású ügyleteknél

Ez írás több mint egy éve született (2015. december 16.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

2016. január 1-jétől valamennyi áfa alanynak alkalmazni kell az időszaki elszámolású ügyletek (korábbi néven folyamatos teljesítésű ügyletek) új szabályait.  

Ezeknek a szolgáltatásoknak az a közös jellemzője, hogy a szolgáltatás nem egyszeri, hanem folyamatosan ismétlődő. Az ilyen típusú tevékenységekre (pl. ingatlan bérbeadás, távfelügyelet, könyvelés, de tulajdonképpen minden olyan ügylet ide sorolható amikor a felek abban állapodnak meg, hogy meghatározott időszakonként számolnak el egymással) speciális számlázási szabályok vonatkoznak.  

Azért  kell figyelni, hogy a teljesítés időpontja helyesen legyen a számlán feltüntetve, mert az áfa-fizetési kötelezettség ebben az időpontban keletkezik.

A főszabály szerint a teljesítés időpontja az időszak utolsó napja.

A főszabályt az alábbi esetekben kell alkalmazni:

1. Az időszak utolsó napján állítják ki a számlát és ekkor készpénzben kiegyenlítésre is kerül. 

Például egy vállalkozó minden nap megsétáltat néhány kutyát.  A gazdikkal havi elszámolásban állapodnak meg. A vállalkozó minden hónap utolsó napján felkeresi a kutyatulajdonosokat,  benyújtja  a számláját, amit neki ott a helyszínen készpénzben ki is fizetnek. Ekkor a számlára a teljesítés időpontjaként a hónap utolsó napja kerül. 

2. Szintén az időszak utolsó napja a teljesítés időpontja, ha a fizetés korábban történik, a számla kiállítására viszont csak az időszakot követően kerül sor. 

3. A számlakiállítás megtörténik az időszak vége előtt, a fizetési határidő az időszak utolsó napja. 

Én, könyvelőként, ezt alkalmaztam eddig és ezután is így fogok eljárni.  Például az első negyedévi számlámat március 23-án állítom ki, fizetési határidőnek március 31-ét jelölök meg.  Ekkor a teljesítés időpontja is március 31-e lesz. Én befizetem az áfát április 20-áig, a vállalkozások pedig szintén már az első negyedévben le tudják azt vonni. 

Kivételek:

1. A teljesítés időpontja a számla kiállításának a dátuma, ha mind a számla kelte, mind a fizetési határidő megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját. Például adott egy vállalkozó, amely egy nagyobb cégnél rendszergazdai tevékenységet lát el. Hetente kétszer személyesen is megjelenik, egyébként telefonon bármikor hívható. A márciusi számláját az alábbiak szerint számlázza: számla kelte március 10., fizetési határidő március 18. Ebben az esetben a teljesítés időpontja március 10-e, ekkor keletkezik neki áfa fizetési kötelezettsége. Ezt az adót a márciusi (havi áfa bevallóként) vagy az első negyedévi (negyedéves áfa bevallóként) bevallásában kell szerepeltetnie.

2. Amennyiben a fizetés az elszámolási időszak utolsó napja után esedékes, úgy a teljesítés időpontja a fizetési határidő, legkésőbb az időszak utolsó napját követő 60. nap.  Például, ha az előbbi rendszergazda a márciusi számláját március 10-én állítja ki, azzal, hogy a fizetési határidő április 10, úgy az ügylet teljesítési időpontja április 10-e lesz. Ha viszont a fizetési határidő május 31 – ami nem túl életszerű, de csak a példa kedvéért,  – ami már túl van az időszak utolsó napját (március 31.) követő 60. napon, akkor a teljesítés időpontja május 30. lesz, ennek kell a számlára kerülnie. 

Fontos még, hogy ezeket a szabályokat akkor kell alkalmazni, ha mind az elszámolási időszak teljes egészében, mind a fizetési határidő már 2016-ra esik. 

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó