Azok a magánszemélyek, akik eseti jelleggel, alkalomszerűen szeretnének valamilyen „vállalkozási” tevékenységet folytatni, lehetőségük van arra, hogy az adóhatóságtól adószámot kérjenek.
Nem feltétlenül kell egyéni vállalkozói igazolványt kiváltaniuk, az adószám birtokában tudnak számlát kiállítani és önálló tevékenységükre tekintettel bevételeikkel szemben költséget elszámolni. Az adószám kiváltására a T101-es nyomtatványt kell benyújtaniuk. ( 2016-ban a 16T101-est)
Ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy számlájuk ellenértékét nem fogják teljes egészében megkapni, abból a kifizetőnek adót és adott esetben járulékokat kell levonnia.
A számla kiállításakor ún. költségnyilatkozatot is át kell adni a megrendelőnek. Ebben arról nyilatkozik a magánszemély, hogy a kapott bevétellel szemben milyen költségei merültek fel. Jellemzően előforduló költségek például anyag, posta, részletes híváslistával igazolt telefonköltség, üzleti utazás költsége, jármű használatával kapcsolatos költség.
Ha az adószámos magánszemély nem ad költségnyilatkozatot, akkor a kifizető a 10 % költséghányad figyelembevételével állapítja meg a jövedelmet.
A kifizető feladata először tehát az, hogy a bevétel és a költségnyilatkozat alapján megállapítsa, hogy keletkezett-e biztosítási jogviszony és aszerint vonja le az adót és a járulékokat.
1. Amennyiben a bevétel és a költségek különbözete nem éri el a minimálbér 30 %-át, (illetve napokra lebontva annak 30-ad részét) nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ekkor a kifizetőnek 15 % személyi jövedelemadót kell levonnia és 27 % egészségügyi hozzájárulást kell befizetnie . A számítás alapja tehát mindkét esetben a megállapított jövedelem.
2. Amennyiben a bevétel és a költségek különbözete eléri a minimálbér 30 %-át, biztosítási jogviszony keletkezik. Ekkor a 15 % személyi jövedelemadón kívül 10 % nyugdíjjárulékot és 7 % egészségbiztosítási járulékot is kell vonni, valamit be kell fizetni a 27 % szociális hozzájárulást és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást. E két utóbbi tétel már a kifizetőt terheli, nem az adószámos magánszemélytől kell levonni.
Viszonylag ritka, de figyeljünk oda arra az esetre is, ha a megrendelő egy másik magánszemély.
1. Ha nem keletkezik biztosítási jogviszony, a számla befogadó a végösszeget teljes egészében kifizeti és az adószámos magánszemélynek lesz a feladata, hogy negyedévente a 15 % személyi jövedelemadót és a 27 % egészségügyi hozzájárulást befizesse. Ekkor a 27 % eho költségként elszámolható.
2. Ha biztosítási jogviszony keletkezik, a megrendelő magánszemély foglalkoztatóvá válik, adószámot kell kiváltania és ugyanúgy kell eljárnia, mintha vállalkozóként fizette volna ki az ellenértéket.
Ha érdeklődik a téma iránt, olvassa el ezt a bejegyzésünket is.