Tudja, mikor minősül két vagy több vállalkozás kapcsoltnak?

Sokszor nem könnyű eldönteni, hogy két vagy több vállalkozás kapcsoltnak minősül-e. Pedig körültekintőnek kell lenni, mert számos adózási feladat merül fel, ha kapcsolt vállalkozások egymással szerződést kötnek. Ismerje tehát meg a kapcsolt vállalkozások jellemzőit.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát, de mielőtt ezt megismerjük, a könnyebb érthetőség kedvvért tisztázzunk néhány egyéb fogalmat.

Többségi befolyás
Egy személy (a befolyással rendelkező) egy másikban a szavazatok több mint 50%-val rendelkezik, vagy meghatározó befolyással bír.

Meghatározó befolyás
A jogi személy tagja vagy részvényese

  • jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására illetve visszahívására, vagy
  • a jogi személy más tagjai a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy rajta keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy így együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Meghatározó befolyás esetén lényegtelen, hogy mekkora a befolyást gyakorló személy részesedése. Lényeg, hogy joga van vezető tisztségviselőket, fb tagokat megválasztani ill. adott esetben visszahívni. Az sem feltétel, hogy e jog kizárólag őt illesse meg.

A befolyással rendelkező lehet természetes vagy jogi személy, a befolyás lehet közvetlen vagy közvetett.

Közeli hozzátartozó

  • házastárs,
  • egyeneságbeli rokon,
  • örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermek,
  • örökbefogadó, mostoha-, nevelő szülő,
  • testvér.

Ezek után nézzük, hogy mikor tekintünk két vagy több vállalkozást kapcsoltnak?

  • az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Adott például egy magánszemély, amely 70%-os tulajdonosi részesedéssel és ezzel megegyező szavazati joggal rendelkezik egy kft-ben. Ebben az esetben a magánszemély és vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül.
  • az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyásolással rendelkezik. Például egy kft  kizárólagos tulajdonosa egy másik kft-nek. A két vállalkozás kapcsoltnak minősül.
  • az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

  „A” Kft-ben egy magánszemélynek 80 %-os szavazati joga van, a többi tulajdonos nem közeli hozzátartozó. „B” Kft-ben a magánszemélynek 20 %-os, a lányának pedig 40 %-os szavazati joga van. Bár a „B” Kft-ben nem beszélhetünk a magánszemély szempontjából többségi befolyásról, de lányával együtt már a szavazatok 60 %-át birtokolják. Az „A” Kft-ben szintén fennáll a magánszemély többségi befolyása (80 %) ezért „A” és „B” Kft-t kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.

  • az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ez akkor valósul meg, ha két vagy több jogi személynél az ügyvezető önálló döntési joggal rendelkezik. Itt azonban a közeli hozzátartozókat nem kell harmadik személynek tekinteni.

 Például az egyik testvér „X” Kft ügyvezetője, a másik testvér pedig „Y” Kft ügyvezetője, amennyiben nincs a vállalkozásokban tulajdoni hányaduk vagy az nem  több, mint 50 %, nem tekintjük „X” és „Y” vállalkozást kapcsoltnak.
„X” Kft-nek Egyik magánszemély az ügyvezetője, „Y” Kft-nek Egyik és Másik az ügyvezetője, mindketten önálló képviseleti és cégjegyzési joggal. „Z” Kft-nek Egyik, Másik és Harmadik az ügyvezetője együttes aláírási joggal. Ez esetben elmondható, hogy „X” és „Y” Kft kapcsolt vállalkozások, mivel Egyik egyedül képes arra, hogy döntő befolyást gyakoroljon „X” és „Y” Kft döntéseire. Ugyanakkor „Z” Kft az ügyvezetésre tekintettel nem minősül kapcsolt vállalkozásnak sem „X”, sem „Y” Kft-vel mivel az ügyvezetőknek „Z” Kft-ben együttes aláírási joguk van.


A fogalom tartalmazza még a külföldi vállalkozók és azok telephelyeinek, valamint a belföldi adózók és azok külföldi telephelyeinek viszonyát, ezekre részletesen most nem térek ki.

Példák
„A” Kft-ben egy magánszemély 60 %-os részesedéssel rendelkezik, egyben ő az ügyvezető.
„B” egyéni vállalkozó, az előző pontban szereplő magánszemély.
„C” Kft-ben a magánszemély élettársa 51 %-ban tulajdonos. Nem ő az ügyvezető.
Elmondható, hogy „A” és „B” kapcsolt vállalkozások, mivel a magánszemély „A” Kft-ben többségi befolyással rendelkezik.  „A” és „C” valamint „B” és „C” viszont nem, mert csak a közeli hozzátartozókat kell harmadik személynek tekinteni, az élettárs pedig az új Ptk szerint nem  minősül közeli hozzátartozónak.

Egy apa 20 %-os tulajdonosa és ügyvezetője egy kft-nek, lánya 100 %-ban tulajdonosa és ügyvezetője egy másik kft-nek. A két vállalkozás nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, mert egyrészt az apa nem többségi tulajdonos, másrészt az ügyvezetés tekintetében nem kell a közeli hozzátartozókat harmadik személynek tekinteni.

közeli hozzátartozók szerepe  két esetben  jelenik meg. Egyik az, ha közeli hozzátartozók együtt gyakorolnak többségi befolyást egy vállalkozás döntéseire, vagyis a közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani.
A másik, amikor közeli hozzátartozók külön-külön rendelkeznek többségi befolyással több társaságban. Ezeket a társaságokat szintén kapcsoltnak kell tekinteni.

Röviden szólnék még a közvetett befolyásról. A bonyolult fogalom helyett jöjjön néhány példa.

„Alma” Kft-nek 40 %-os részesedése van „Barack” Kft-ben, „Barack” Kft 60 %-ban tulajdonosa „Citrom” Bt-nek. Ebben az esetben a két arányszámot összeszorozva kapjuk meg hogy „Alma” Kft a szavazatok hány százalékával rendelkezik „Citrom” Bt-ben, 0,4 *0,6 = 24 %, tehát mivel a többségi befolyás nem valósul meg, nem tekinthetjük őket kapcsolt vállalkozásoknak.
Ugyanakkor ha „Alma” Kft több, mint 50%-os részesedéssel rendelkezik (például legyen a részesedés mértéke 70%)  „Barack” Kft-ben, akkor annak „Citrom” Bt-ben lévő szavazati jogának mértékét 1 egésszel kell szorozni. (1*0,6=60 %, és nem 0,7*0,6=42%. ) Ha helyesen számolunk, megállapítható, hogy Alma és Citrom kapcsolt vállalkozások.

Kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV felé be kell jelenteni, mégpedig akkor, amikor az adózók és más személyek egymással szerződést kötnek. Önmagában a kapcsolt viszony még nem jelent bejelentési kötelezettséget, azt csak akkor kell megtenni, ha a két fél egymással üzleti kapcsolatot létesít. (Szerződéskötéstől számított 15 napon belül kell a bejelentést megtenni a 16T201T jelű nyomtatványon.)

A kapcsolt vállalkozásoknak oda kell figyelniük arra, hogy az egyes adónemek tekintetében milyen speciális előírások vonatkoznak rájuk. Erről a legközelebbi bejegyzésben írok bővebben.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó