Tovább képezné alkalmazottait? Ilyen adózással számoljon

Ez írás több mint egy éve született (2016. október 17.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

Vállalkozása életében előállhat olyan helyzet, amikor az alkalmazottai továbbképzésének finanszírozása mellett dönt. Ez jó a vállalkozásnak, mivel a magasan képzett munkavállalók nagyban hozzájárulnak a cég hatékonyabb működéséhez és motivációt jelent az alkalmazottaknak is, megbecsültnek érzik magukat, karrierjük is kedvezően alakulhat.

De milyen formában lehet tanulni és milyen adófizetési kötelezettségekkel kell számolni?

Iskolarendszerű képzésről akkor beszélünk, ha a képző intézmény és a magánszemély között tanulói vagy hallgatói jogviszony jön létre, melynek fennállását a diákigazolvány igazolja.

Amennyiben nem jön létre  a tanulói vagy hallgatói jogviszony, akkor iskolarendszeren kívüli képzésről van szó.

Amennyiben a munkáltató az alkalmazottjának iskolarendszeren belüli továbbképzését támogatja, akkor éves szinten a minimálbér két és fél szeresét (277 500 Ft) meg nem haladó kifizetés béren kívüli juttatásnak minősül.  Ez azt jelenti, hogy a képzés költségének  1,19-szerese után 15 % személyi jövedelemadót és 14 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A béren kívüli juttatásoknál azonban nemcsak az egyedi értékhatárokat kell figyelni. 2015. január elseje óta minden SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatás összege maximum 200 000 Ft lehet. Hiába lenne tehát elvileg lehetőség arra, hogy évi 277 500 Ft kifizetésig kedvezően adózzunk, a 200 000 Ft-ot meghaladó rész már ún.  egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ebben az esetben a 15 % személyi jövedelemadó mellett 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.  (Szintén a juttatás 1,19-szerese után.)

PÉLDA
Alkalmazottunk egy középiskola által szervezett OKJ-s képzésen vesz részt, ahol diákigazolványt is kap, tehát létrejön a tanulói jogviszony. Az éves tandíj összege 250 000 Ft.

200 000 Ft-ig béren kívüli juttatásnak minősül, ez után 15 % szja-t  (35 700 Ft ) és 14 % eho-t (33 320 Ft) kell fizetni.
200 000 Ft-on felül, tehát 50 000 Ft után szintén 15 % szja-t (8 925 Ft), de már 27 % eho-t (16 065 Ft) kell fizetni.
Azt lehet mondani, hogy így összességében 94 010 Ft közterhet kell a 250 000 Ft juttatás után megfizetni.

Összehasonlításképpen, amennyiben ezt a 250 000 Ft-ot nettó fizetésként  adjuk oda a munkavállalónak, akkor bruttó 375 940 Ft-ot kellene neki számfejteni és ezután 233 083 Ft-ot kellene az államháztartás felé utalni. (A számítás során feltételeztem, hogy a dolgozó családi kedvezményt nem vesz igénybe és a munkáltató sem tud utána szociális hozzájárulási adó kedvezményt érvényesíteni.)

Fontos megjegyezni, hogy a kedvező adózás feltétele, hogy „ a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.” (Szja tv. 71.§ (1) g) pont)

Az iskolarendszeren kívüli képzésekkel kapcsolatban jó hír, hogy amennyiben a tanfolyam, továbbképzés elvégzése, a konferencián való részvétel a tevékenység ellátásához szükséges, akkor nem kell utána adózni, sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak.
 
Mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzések esetén elmondható, hogy a tandíjon, a képzés számlával igazolt költségén kívül kifizethető a tankönyvek, tanszerek ára és a vizsgák díja is.

Ezen kívül felmerülhet utazási, szállás, étkezési költség is. Ezekkel kapcsolatban az alábbiakat kell tudni. Amennyiben a képzésen való részvétel a munkáltató elrendelése alapján történik vagy az ismeretek megszerzése összefügg a munkáltató tevékenységével, akkor hivatali utazásról beszélünk. Ez esetben, feltéve, hogy ezeket a költségeket nem  a magánszemélynek magának kell finanszírozni, szintén adómentes a juttatás, a munkáltató ezeket költségként elszámolhatja. Ideértendő az utazási költség (személygépkocsival történő utazás esetén csak kiküldetési rendelvény alapján adómentes) a szállásköltség valamint az utazás során felszolgált étel és a szállásdíjban foglalt reggeli.

Az ezen kívüli étkezések, a munkavállaló ebédje, a konferencián felszolgált kávé, pogácsa (amennyiben az a számlán külön feltüntetésre kerül) már nem adómentes, egyes meghatározott juttatásnak minősül (15 % szja, 27% eho). Amennyiben a számlán nem különítik el a képzés költségétől az étkezés árát, akkor a szervező adózik.

Vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak jó hír, hogy ők is részt vehetnek különböző képzéseken, a feltételek ugyanazok, mint a munkaviszonyban állók esetében.

Egyéni vállalkozó abban az esetben számolhat el képzési költségeket, ha az más magánszemély képzése érdekében merül fel. Ez a más magánszemély lehet az ő alkalmazottja, de akár üzleti partnere is, ha az a vállalkozási tevékenység érdekében történik. Saját részére csak az iskolarendszeren kívüli képzéseket számolhatja el.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó