Az osztalék is segítségünkre lehet, ha a törzstőke emeléséhez forrásra van szükségünk. Két eset lehetséges:
1. Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék elengedése
Ennél a megoldásnál tulajdonképpen az eredménytartalékból történő tőkeemeléshez jutunk el több lépésben. Amennyiben a tagok lemondanak az őket megillető osztalékról, az a társaságnál bevételként realizálódik, ezáltal nő a vállalkozás eredménye, amely az eredménytartalékba kerül. Az eredménytartalékból történő törzstőke emelésről pedig már volt szó.
Az elengedett összeg az egyéb bevételek közé kerül, mégsem képez társasági adóalapot, mert az adóalap kiszámítása során levonható az adózás előtti eredményből. Csökkentő tételként lehet figyelembe venni a társasági adóalap megállapításakor. (Amennyiben az osztalék jogosultja egy másik gazdasági társaság, az ebből adódó veszteségét ráfordításként számolja el, amit érvényesíthet is a társasági adóalapnál)
Személyi jövedelemadót sem kell fizetni, mert osztalék után akkor kell a magánszemélynek adózni, amikor az ténylegesen kifizetésre kerül.
Előnye még ennek a megoldásnak, hogy illetékmentes. Nem kell megfizetni az ajándékozási illetéket akár magánszemély, akár társaság az a tag, amely az osztalékról lemondott.
Adófizetési kötelezettség most nem keletkezik, azt majd egy esetleges tőkekivonáskor kell megfizetni, ha a tulajdonos eladja üzletrészét, a jegyzett tőkét leszállítja vagy a társaságot megszünteti.
2. Jóváhagyott osztalékból történő tőkeemelés
Itt arról van szó, hogy a ki nem fizetett osztalékot arra használja fel a tag, hogy abból tőkét emeljen. A tagi kölcsönhöz hasonlóan itt is követelés apportról beszélhetünk. Ebben az esetben meg kell fizetni az osztalék adóját, főszabály szerint a 15 % személyi jövedelemadót és a 14 % egészségügyi hozzájárulást, tehát csak a „nettó” osztalék lesz az, amit tőke emelésre fordíthatunk.
Az előző megoldástól abban különbözik, hogy itt már adózott jövedelemből emelünk tőkét, tehát egy esetleges tőkekivonás esetén, ezután már nem kell adózni, míg az előző esetben pl. a vállalkozás végelszámolásakor az eredménytartalékból a jegyzett tőkébe átvezetett összeget a tag adózatlan jövedelmének kell tekinteni.
