A Széchenyi Pihenő Kártya juttatás szabályozásával kapcsolatban elmondható, hogy a 2021-es év meglehetősen speciálisnak ígérkezik, nagyfokú körültekintést igényel minden kifizető részéről.
A 2020-ban megkezdett járványügyi intézkedések folyományaként még 2021. első felében is kedvező adóteher mellett adható, az év második felében viszont visszaáll a régi rend.
Nézzük a részleteket…
2021. január 1. és június 30. között az éves keretösszeg nem költségvetési szerv munkáltató esetén 800 ezer Ft, mely az alszámlák között az alábbiak szerint oszlik meg:
- szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
- vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
- szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint.
Eddig az összegig minősül béren kívüli juttatásnak, amely után a munkáltatónak 15 %személyi jövedelemadót kell fizetni.
(Jelenleg jogértelmezés alatt áll a kérdés, de szakértők szerint már az első félévi juttatás után is meg kell fizetni a 1,5 % szakképzési hozzájárulást.)
2021. július 1. és december 31. között az éves keretösszeg minden munkáltató esetén 450 ezer Ft, mely az alszámlák között az alábbiak szerint oszlik meg:
- szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,
- vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint,
- szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint.
Eddig az összegig minősül béren kívüli juttatásnak, amely után a munkáltatónak 15 % személyi jövedelemadót, 15,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást kell fizetni.
Hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Ha az első félévben a munkáltató ad 200 ezer forintot a munkavállalónak a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára, akkor a második félévben ugyanarra az alszámlára juttatás már csak egyes meghatározott juttatásként adható.
Ha az első félévben a munkáltató a vendéglátás alszámlára 100 ezer forintot utal, akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett még adhat 50 ezer forintot, mert a második félévben az erre az alszámlára vonatkozó értékhatár 150 ezer forint, és ebből csak 100 ezer forintot juttatott.
Ha az első félévben a SZÉP-kártyára 500 ezer forint béren kívüli juttatást kap a munkavállaló, akkor a második félévben már béren kívüli juttatást nem kaphat, mert a második félévben az éves rekreációs keret 450 ezer forint, minden további juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.
Tudvalevő, hogy amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, az éves keretösszeget arányosítani kell. Ha többet kapott a munkavállaló, akkor azt egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni.
Ha pl. a munkaviszony az év második felében szűnik meg, akkor a 450 ezer Ft-ot kell arányosítani. Ha a munkáltató már korábban odaadta a 800 ezer Ft-ot (kihasználva ezzel a maximális adókedvezményt), a munkaviszony megszűnésekor jelentős többletteherrel kell számolnia, mivel a 450 ezer Ft-ot kell arányosítania.
Alapvető különbség még a két félév között, hogy míg a 800 ezer Ft akár több munkáltatótól is „bezsebelhető”, addig a 450 ezer Ft esetében úgy fogalmaz a jogszabály, hogy „több munkáltatót együttvéve.”
Ha az új munkavállaló pl. májusban lép be, akkor nem kell vizsgálni, hogy a korábbi munkáltatójától kapott-e ilyen juttatást. Ha viszont augusztusban lép be és arról nyilatkozik, hogy az előző helyén már kapott 300 ezer Ft-ot, akkor már csak 150 ezer Ft-ot adható neki kedvezményes adózás mellett. (Figyelve persze az egyes alszámlákra megállapított keretösszegekre is.)
Kihasználva a kedvező adózási lehetőségeket, szép számmal vannak most már kivás vállalkozások is. Rájuk ezek az előírások csak annyiban vonatkoznak, hogy ők is adhatják a megemelt keretet az év első felében. A kisvállalati adó alól nem mentesít a jogszabály, a 11%-ot egész évben, a juttatott összeget alapul véve, meg kell fizetni.
