2013. január 1-jén került bevezetésre a pénzforgalmi áfa-fizetési lehetőség.
Ennek lényege röviden az, hogy az ezt választó adóalanyok az értékesítéseik után keletkezett áfát, csak az ellenérték jóváírásakor kötelesek befizetni, ugyanakkor visszaigénylési jogosultságuk is csak akkor nyílik meg, amikor az általuk vásárolt termék, igénybevett szolgáltatás ellenértékét kiegyenlítik.
Figyelniük kell azonban azoknak az áfa-alanyoknak is, akik nem választottak pénzforgalmi áfát. Ha ugyanis olyan számlát fogadnak be, amelyet egy pénzforgalmi áfafizetést választó adóalany állított ki, az ő levonási jogosultságuk is csak akkor nyílik meg, amikor a számla ellenértékét kifizették.
A pénzforgalmi áfát választó adóalanyoknak a számlájukra mindig fel kell tüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, csak ebben az esetben járhatnak el a fenti szabályok szerint. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az adott számlán feltüntetett áfa értéket az általános szabályok szerint kell megfizetniük.
Lássuk a részlet szabályokat!
Kik választhatják a pénzforgalmi áfa-elszámolást?
Az év első napján kisvállalkozásnak minősül. (Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.)
Belföldön letelepedett adóalany.
Nem alanyi adómentes.
Nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt.
Termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele sem az előző évben, sem a tárgyévben várhatóan a 125 millió forintot nem haladja meg.
Ebbe a határértékbe nem számít bele:
• tárgyi eszköz értékesítés,
• vagyoni értékű jog végleges átengedése,
• Közösségen belüli adómentes értékesítés,
• közérdekű jellegére tekintettel adómentes ügylet,
• a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes kiegészítő jellegű pénzügyi szolgáltatások.
A pénzforgalmi elszámolás tekintetében van néhány olyan eset amikor nem alkalmazhatók ezen adózási módra előírt szabályok.
Ezek a következők.
• Részletfizetés
Amennyiben a számlák kiegyenlítése részletekben történik, úgy az áfa befizetési kötelezettség is az egyes részletek jóváírásakor keletkezik, mégpedig mindig a jóváírt összeg áfa tartalmát kell befizetni ill. a vevőnek is ekkor nyílik meg levonási jogosultsága.
Figyelemmel kell lennünk az Áfa tv. 10.§ a) pontjára, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról ill. részletrevételéről rendelkezik. Eszerint tehát, ha az ellenérték részletekben való kiegyenlítése előzetes megállapodás alapján történik, nem alkalmazhatóak a pénzforgalmi elszámolás szabályai, az áfafizetési kötelezettség a termék birtokba adásakor keletkezik. Hasonló elv alapján a zárt végű pénzügyi lízingnél sem alkalmazhatóak ezen szabályok.
• Különös adózású ügyletek
Nem alkalmazhatják a pénzforgalmi elszámolást azok a viszonteladók, akik használt ingósággal, műalkotásokkal, gyűjteménydarabokkal és régiségekkel kereskednek és nem választották az általános szabályokat, hanem főszabály szerint a különbözet szerinti adózással teljesítik áfafizetési kötelezettségüket.
Ugyanígy nem alkalmazhatják az utazásszervezők és a mezőgazdasági kompenzációs felárat alkalmazók sem.
• Fordított adózás
Nem vonatkoznak a fenti szabályok arra az esetre sem, amikor a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője köteles az áfát megfizetni.
• Közösségi ügyletek
Mivel a közösségi ügyletek sem egyenes adózásúak, így ezek is kivételnek számítanak. A Közösségen belüli termékbeszerzés esetén ugyanis az igénybevevő köteles az áfa megfizetésre, így az általános szabályokat kell alkalmazni. Ugyanígy a közösségi adómentes értékesítésnél is.
