Majdnem két évvel ezelőtt írtam már erről a témáról.
Egyre többeket foglalkoztat az a kérdés, hogy fel lehet-e venni az osztalékot devizában (általában euróban) és ha igen, milyen árfolyamon. A cél természetesen az, hogy ez az árfolyam minél alacsonyabb legyen, mert így lehet az euróban felvett összeget maximalizálni.
Két évvel ezelőtt tehát már utánajártam a kérdésnek és szinte az összes adószakértői oldalon azt lehetett olvasni, hogy egy szabadon választott, kifizetés napi deviza eladási árfolyamot kell alkalmazni. Az indok az volt, hogy ha a magánszemélynek az osztalék forintban állna rendelkezésére, akkor abból deviza eladási árfolyamon tudna eurót venni.
Ugyanakkor az elmúlt hetekben napvilágot látott olyan írás is, amely abból indult ki, hogy ezt a jövedelmet devizában megszerzettnek kell tekinteni és az szja törvény előírása szerint MNB árfolyamon kell átváltani. A cikk lényege röviden ennyi, érveiket még hosszan fejtegetik.
Ezek után már nagyon kíváncsi voltam, hogy mi a nav álláspontja ebben a témában, ezért kértem egy állásfoglalást tőlük.
A válaszukban először is kifejtették, hogy amennyiben a vállalkozás forintban vezeti a könyveit, akkor az osztalékot forintban megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót is forintban kell meghatározni.
Azzal folytatták, hogy adójogi szempontból nincs akadálya annak, hogy a magánszemélyt megillető osztalék összegét a társaság euróra átváltva fizesse ki neki. Az átváltási árfolyam meghatározása a felek döntésén alapszik, arra sem számviteli, sem adójogi előírás nincs.
Tehát akár MNB árfolyamon is át lehet váltani, ha a felek ebben állapodnak meg.
A kifizetés során keletkező árfolyamkülönbözet az osztalékot kifizető cégnél fog lecsapódni, a pénzügyi műveletek bevételei vagy kiadásai között kell elszámolni.
(De miért is keletkezik árfolyamkülönbözet? Az előbbiekben arról volt szó, hogy a forintban jóváhagyott osztalékot lehetőség van MNB árfolyamon átváltani euróra. Ennek célja tehát, annak meghatározása, hogy mekkora összegű osztalék jár a tulajdonosoknak euróban. A tényleges kifizetéskor azonban egészen biztosan egy másik árfolyamot kell használni, amikor az euróban kifizetett osztalékot forintban lekönyveljük. Emiatt árfolyamkülönbözet fog keletkezni, ez azonban a magánszemély jövedelmét nem érinti.)
