Korábban írtunk már arról, hogy melyek az osztalékelőleg kifizetésének a szabályai. Most vegyük sorra, hogy milyen teendők várnak ránk a következő évben, amikor remélhetőleg a beszámoló elfogadásakor osztalékot tudunk jóváhagyni.
Az osztalékelőleg az osztalékká válás évében számít bele a magánszemély jövedelmébe. Az osztalékelőleg kifizetésének évéről készített szja bevallásban csupán tájékoztató adatként kell feltüntetni a kapott osztalékelőleget. (2015-ben kapott osztalékelőleg: 1553. számú bevallás (ez az szja ) „B” oldal, IV. Egyéb adatok 56. sor).
Amennyiben a következő évben a beszámoló elfogadásakor, a jóváhagyott osztalék összege eléri vagy meghaladja a kifizetett osztalékelőleget, meg kell állapítani, hogy van-e pótlólagos adófizetési kötelezettség.
Amennyiben a jóváhagyott osztalék megegyezik az előző üzleti évben kifizetett osztalékelőleggel, pótlólagos szja fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha az osztalék magasabb, akkor később, a tényleges kifizetéskor kell a társaságnak levonni, bevallani és befizetni a különbözet 15 %-át, mint személyi jövedelemadót és 14 %-át, mint egészségügyi hozzájárulást.
2015-ben az osztalékelőleg után a magánszemélyt 16 % szja terhelte. Mivel január 1-jén 1 százalékponttal csökkent az szja mértéke, 2016-ban az osztalék jóváhagyásakor az szja mértéke 15 %. Az adó csökkenéséből adódó különbözetet a 2016-os szja bevallásában lehet visszakérni.
Mivel az osztalékelőleg kifizetésekor egészségügyi hozzájárulást nem kell levonni, a magánszemélynek lesz a feladata, hogy a beszámoló jóváhagyását követő negyedév 12-éig megállapítsa és befizesse osztalékelőleget terhelő 14 %-os ehot. A befizetett eho összegét az adóévről készült szja bevallásban kell majd bevallani. Fontos, hogy 450 ezer forintnál több eho-t ne fizessünk. Ez ugyanis a felső határ. További jó hír, hogy ebbe a 450 ezer forintba beleszámolhatók az alábbi tételek is:
- a biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszony) megfizetett 7 % egészségbiztosítási járulék,
- a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (2015-ben 7050 Ft),
- egyéb jövedelmek után megfizetett 14 %-os eho (pl. árfolyamnyereségből származó, vállalkozásból kivont jövedelem)
- egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint megfizetett egészségbiztosítási járulék.
Például egy magánszemély ingatlant ad bérbe, amely után éves szinten 1 500 000 Ft jövedelme keletkezik. A fizetendő eho összege 210 000 Ft. Amennyiben ez a magánszemély osztalékban is részesül, a fizetendő eho összege a kapott osztalék 14 %-a, de maximum 240 000 Ft.
