Osztalék utáni adót kiváltó adó

Ez írás több mint egy éve született (2014. november 25.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

A fent nevezett adónem abban az esetben merül fel, ha valaki úgy kerül át egyik adónem hatálya alól  egy másik alá, hogy közben kikerül a Számviteli törvény hatálya alól. Ebben az esetben ugyanis megszűnik a vagyonkimutatás, a korábban a cég működése során elért eredményt „le kell adózni.”

Ilyen eset, ha valaki a társasági adó, vagy a kisvállalati adó (KIVA) helyett egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választja. EVA esetén csak akkor kell az osztalék utáni adót kiváltó adóval számolni, ha az adózó a bevételi nyilvántartást választja. A közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak és az egyéni cégnek van erre lehetősége.

Az adó alapjának meghatározása az alábbiak szerint történik:

az utolsó, kettős könyvvitellel érintett üzleti év beszámolójában kimutatott
 

mérleg szerinti eredmény,

+ eredménytartalék,

+lekötött tartalék,

+jóváhagyott osztalék.

A fenti összeget csökkenti a nem vagyoni betétként megszerzett

tárgyi eszközök,

immateriális javak  könyv szerinti értéke.

Az így kapott adóalap 16%-a lesz maga az osztalék utáni adót kiváltó adó.

Az adó alapja a magánszemélynek, mint a fentebb említett szervezetek  tagjának, saját, leadózott jövedelme lesz.

Három részletben kell megfizetni. Az áttérés miatt be kell nyújtani a 71-es bevallást, ebben kell feltüntetni az osztalék utáni adót kiváltó adót. Az első részletet ezen bevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni, a másik kettőt pedig az azt követő két üzleti év február 25-éig. Fontos tudni, ha megszűnik az új adóalanyiság, tehát amire az adózó áttért (kata, eva) akkor a részletfizetés lehetősége megszűnik, a teljes összeg azonnal esedékessé válik.

Lényeges, hogy amennyiben olyan immateriális jószág, tárgyi eszköz kerül ki a vállalkozás tulajdonából kedvezményesen vagy ellenérték nélkül, amelynek a nettó értékét, mint csökkentő tényezőt a fenti adó alapjának számításakor figyelembe vettünk, úgy azután a 16 % személyi jövedelemadót meg kell fizetni.

Összefoglalva tehát elmondható mindig jusson eszünkbe az osztalék utáni adót kiváltó adó, ha megszűnik a kettős könyvvitel és helyette bevételi nyilvántartásra térünk át.

Ha bővebben is szeretne informálódni erről vagy bármilyen kis- és középvállalkozásokat érintő adózási  témáról, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó