„Oszd meg és nyerj!” De ki fizeti az adót?

Ez írás több mint egy éve született (2018. február 08.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

A Facebookon napi szinten lehet találkozni olyan posztokkal, amelyek megosztásokért cserébe sorsoláson való részvételt ígérnek. Felmerül a kérdés, hogy kell-e ezek után a nyeremények után  adót fizetni, hiszen a magánszemély részéről egyfajta jövedelemszerzés történik. És ha van adó, akkor azt ki fizeti meg?

Maga az ajándéksorsolás az szja törvényben is nevesítve van, mégpedig a 76. §-ban. De mit tekintünk ajándéksorsolásnak?
„aki
rendszeresen,
saját nevében,
áruk, szolgáltatások értékesítését végzi,

engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le,
vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött
ajándéksorsolásos akciót, amelyben

  1. a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy
  2. szolgáltatás igénybevételkor
  3. kapott sorsjegy,
  4. nyilvános kihúzása esetén
  5. áru vagy szolgáltatás formájában,
  6. nyereményt kell adni.

(Szerencsejáték szervezéséről szóló törvény megfogalmazása)

Az szja törvény 76.§-a alapján az így definiált ajándéksorsolás egyébként adóköteles, mégpedig a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15 % adót. A mi facebook hirdetőnk azonban nem felel meg a fenti feltételeknek, mivel nem kell nála vásárolnunk és sorsjegyet sem kapunk. Elegendő lájkolnunk ahhoz, hogy részt vegyünk a sorsoláson.

Igen elterjedtek még az ún. üzletpolitikai, reklámcélú ajándékok. Ezek az ajándékok még akár adómentesen is adhatók, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

  1. üzletpolitikai céllal
  2. magánszemélyek széles körében
  3. nyilvánosan meghirdetett kampány keretében,

adott árengedmény, visszatérítés, áru vagy szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény. A felsorolt feltéteknek megfelelő áruminta szintén adómentes.
További feltétele az adómentességnek, hogy az ne valamilyen verseny vagy vetélkedő díja legyen és ne minősüljön szerencsejátéknak.

Úgy gondolom, hogy az üzletpolitikai cél a facebook hirdetőnél is tetten érhető, mivel így próbálja termékét, szolgáltatását minél szélesebb körben ismertté tenni.
A magánszemélyek igen széles körét megcélozza és még nyilvános is a kampánya, viszont vásárlás hiányában nem merül fel sem árengedmény, sem  visszatérítés. Most tételezzük fel, hogy nem is árumintákat szeretne kisorsolni. Úgy vélem, hogy az árumintákat inkább szétosztani szokták, nem kisorsolni.

Amennyiben a reklámcélú nyereményjáték a fent részletezett szabályrendszerek egyikének sem  felel meg, akkor meg kell nézni az szja törvényben leírt egyes meghatározott juttatások nyújtásának feltételeit.

A 70. § (3) d) pont ugyanis egyes meghatározott juttatásnak minősül „az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklámcélú) juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.”
A facebookon meghirdetett lájkvadászat ide fog tartozni. A nyeremény lehet termék, szolgáltatás vagy meghatározott termékre, termékkörre illetve szolgáltatásra vagy szolgáltatások adott típusára beváltható utalvány.
Az adót a kifizetőnek kell fizetnie, vagyis annak a vállalkozásnak, amelyik a nyereményjátékot meghirdeti. A nyertes magánszemélyt semmilyen adófizetési kötelezettség nem terheli.

Az adó alapja a juttatás piaci értékének 1,18-szorosa, a személyi jövedelemadó mértéke pedig 15%.
Egyes meghatározott juttatás esetén az szja mindig kézen fogva jár az egészségügyi hozzájárulással. Ebben az esetben az eho mértéke 19,5%.

És mi a helyzet az áfával? Hogyan kell az ingyenes ügyletek kapcsán felmerülő áfa-fizetési kötelezettséget megállapítani?
A következő bejegyzésből kiderül >>

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó