A nyílt végű lízing szabályai szerint a futamidő végén a lízingbevevő dönthet úgy, hogy
- maradványértéken megvásárolja az eszközt,
- kijelöl egy harmadik személyt és az/ő fogja maradványértéken megvenni,
- a lízingtárgy visszakerül a lízingbeadóhoz.
Bár lízingelni lehet lakást vagy bármilyen gépet, berendezést, amire egy vállalkozásnak szüksége lehet, a leggyakoribb mégis a személygépkocsik lízingje.
A személygépkocsik nyílt végű lízingjét az áfa levonhatósága miatt az esetek túlnyomó részében áfakörös vállalkozások választják. Amennyiben a futamidő végén a vállalkozás egy magánszemélyt jelöl ki, felmerül a kérdés, hogy keletkezik-e a vevőnek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége.
Az elmúlt években jelentősen emelkedett a személygépkocsik ára, mind az újak, mind a használtak esetében. Egy 5 éves lízing esetén könnyen előfordulhat, hogy a futamidő kezdetén megállapított maradványérték a futamidő végén jóval a piaci érték alatt van. (És most tekintsünk el attól, hogy eleve alacsony értéken határozták meg a maradványértéket.) Ha tehát úgy alakul, hogy a vevő a piaci érték alatt jut hozzá az autóhoz, akkor a vételár (ami tehát nyílt végű lízing esetében a maradványérték áfával növelt értéke) és a piaci ár közötti különbözet a magánszemély egyéb jövedelmének számít. (Feltéve, hogy a társaság és a magánszemély között semmilyen jogviszony nem áll fenn. Amennyiben ez nem igaz, akkor az így szerzett jövedelem a jogviszony szerint adózik.)
Az egyéb jövedelem után 15 % szja-t és 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Mivel ebben az esetben a magánszemélyt terheli a szochó, amit ha költségként nem érvényesít és nem is térítenek meg neki, alkalmazható a 89 %-os szabály. Ez azt jelenti, hogy min a 15 % szja-t, mind a 13 % szochót, az adóalap 89 %-a után kell megfizetnie.
Maga az adó bevallása és megfizetése technikailag úgy valósul meg, hogy a korábbi lízingbe vevőnek kell a 08-as bevallásában bevallania az adót, de azt a magánszemélynek kell megfizetnie.
Mi történik, ha ezt az autót a magánszemély később értékesíti?
Itt is felmerül jövedelemadózás, mégpedig az ingóság értékesítés szabályai szerint, ha az eladási ár magasabb, mint a vételár. Az adó alapja tovább csökkenthető az autó beszerzésével és eladásával kapcsolatos egyéb kiadásokkal, például illeték, hirdetési költség. (Ugyancsak csökkentő tétel lehet az értéknövelő beruházás összege, de véleményem szerint autók esetében ez viszonylag ritka.)
A különbözet után 15 % szja-t kell fizetni, úgy, hogy 200 000 Ft jövedelem adómentesnek tekinthető. (Ha tehát kiszámoltuk a 15 % adót, az 30 000 Ft-tal csökkenthető)
(Továbbra is él az a szabály, hogy ha az ingó értékesítésből származó bevétel nem haladja meg a 600 000 Ft-ot, akkor nem kell utána adót fizetni. De személygépkocsik esetében ez kevésbé jellemző.
)
Nyílt végű lízing esetén vételárnak az áfával növelt maradványértéket tekintjük. Ha azonban ez az érték kisebb volt, mint a piaci érték és a magánszemély vevő a fentiek szerint rendezte adófizetési kötelezettségét, akkor szerzési értéknek a korábbi piaci érték tekinthető.
