Augusztusban kiadott a NAV egy útmutatót melynek témája az áfára vonatkozó levonási jog érvényesítése. Ezzel kapcsolatban számos előírást kell figyelembe venni, melyek az áfatörvényben pontról pontra megtalálhatók, de az útmutató kitér arra is, hogy milyen intézkedéseket tehet meg a terméket, szolgáltatást megrendelő vállalkozó annak érdekében, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne állapítson meg az adóhatóság adókijátszást, vagyis, hogy az adott gazdasági esemény akkor és olyan formában biztosan nem valósult meg és az ügylet célja kizárólag az adóelkerülés volt. Ebben az esetben ugyanis a befogadott számla áfatartalma nem vonható le. Ennek az útmutatónak a lényeges elemeit emelném ki.
Mikor jogosult a vállalkozás az áfát levonni?
Az adóalany az általa fizetendő áfából levonhatja azt az adót, amit rá áthárítottak, mégpedig olyan mértékben, amilyen mértékben a megvásárolt terméket, az igénybevett szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja.
Melyek azok az esetek, amikor az adólevonási jog lehetősége felmerül?
Levonható, az az adó
- amelyet egy másik adóalany rá áthárít
- amelyet a fordított adózás keretében, a termék vásárlójának, a szolgáltatás igénybevevőjének kell megfizetnie, (a vevő ezt az adót, amennyiben teljesülnek az adólevonás egyéb feltételei, le is vonhatja fizetendő adójából)
- amely termék importjához kapcsolódik és az adóalany (vagy közvetett vámjogi képviselője) megfizetett
- amelyet az adóalany előleg részeként fizetett meg, (előleg esetén úgy kell tekinteni, hogy a kifizetett összeg, már tartalmazza az áfát. A levonható adót tehát „visszafele” kell kiszámolni. Például 27 %-os adókulcs esetén 100 000 Ft előleg áfatartalma 21 260 Ft (21,26 %)
- amelyet saját beruházás eredményeként tárgyi eszköz előállítása miatt fizetett meg.
Az adólevonási jog gyakorlásának azonban számos feltétele van.
Az egyik ilyen, hogy mind az eladó, mind a vevő adóalany legyen. Adóalany, az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
További feltétel, hogy a termékbeszerzés, szolgáltatásnyújtás valós legyen. Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a kiszámlázott ügylet fiktív, megtagadja az adólevonási jog érvényesítését.
Lényeges, hogy a beszerzett terméket, igénybevett szolgáltatást a vevő később adóköteles gazdasági tevékenysége keretében hasznosítsa. (A magáncélú vásárlások áfatartalma természetesen nem vonható le.)
Elmondható, hogy ha e három feltétel közül egy is nem teljesül, az adót nem lehet levonni.
Az adólevonási jog másik fontos feltétele a tárgyi feltétel, amely maga a számla.
A számla az adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését illetve az előleg megfizetését igazoló dokumentum. A számla lehet papír alapú vagy elektronikus, kiállításról a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalanynak kell gondoskodnia.
Az áfatörvény szigorúan meghatározza a számla kötelező tartalmi elemeit. Ezen kívül bármely más adat is feltüntethető rajta, amennyiben az nem sérti a kötelező adattartalomra vonatkozó előírásokat.
A számla kötelező adattartalma:
1. számlát azonosító adatok:
- számla kelte
- számla sorszáma
2. terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalanyt azonosító adatok
- név, cím
- adószám
3. a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyt azonosító adatok
- név, cím
- adószám
*amennyiben a vevő az adófizetésre kötelezett, (fordított adózás)
* amennyiben Közösségen belüli termékértékesítést teljesítettek felé (tehát a vevő Közösségen belüli termékbeszerzés kapcsán válik adófizetésre kötelezetté)
*amennyiben az áthárított áfa összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, feltéve, hogy a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön letelepedett.
4. az ügyletre vonatkozó adatok
- értékesített termék megnevezése és mennyisége (jelölésére az áfa törvényben alkalmazott vámtarifaszám használható, de nem kötelező). Előlegről kiállított számlán is ezt kell feltüntetni.
- a nyújtott szolgáltatás megnevezése és mennyisége, amennyiben természetes mértékegységben kifejezhető (jelölésére az áfa törvényben alkalmazott KSH Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolási szám használható, de nem kötelező). Előlegről kiállított számlán is ezt kell feltüntetni.
- a teljesítés napja (feltüntetése akkor kötelező, ha eltér a számla keltétől. Amennyiben a számla kelte és a teljesítés napja megegyezik, a teljesítés időpontját nem kötelező feltüntetni.)
- az adó alapja,
- az értékesített termék adó nélküli egységára,
- a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető,
- az adó mértéke,
- az áthárított adó, melyet forintban akkor is fel kell tüntetni, ha az ellenérték külföldi pénzben kifejezett,
- adómentesség esetén egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. (pl. alanyi mentesség (187§-196§), ingatlan bérbeadás (86.§), közösségi értékesítés (89. §)
5. egyéb feltüntetendő adatok
- „fordított adózás”
- „pénzforgalmi elszámolás”
- „önszámlázás”
- „különbözet szerinti szabályozás-utazási irodák”
- „különbözet szerinti szabályozás-használt cikkek”
- „különbözet szerinti szabályozás-műalkotások”
- „különbözet szerinti szabályozás-gyűjteménydarabok és régiségek”
Mi az a számlával egy tekintet alá eső okirat?
Ez a dokumentum akkor kerül kiállításra, ha egy számlát valamilyen okból módosítani kell. Például egy számítógéppel kiállított számlán a vevő nevét rosszul tüntettük fel, akkor nem szükséges stornózni és újat kiállítani. A számlázó program lehetővé teszi, hogy egy számlával egy tekintet alá eső okiratot készítsünk, amelyben hivatkozunk a hibás számlára és feltüntetjük rajta a helyes adatokat.
Kötelező tartalmi elemek:
- a kibocsátás kelte
- az okirat sorszáma
- hivatkozás a számlára, amit az okirattal módosítani szeretnénk
- a módosítással érintett adat megnevezése, számszerű hatása (ha van ilyen).
Nem csak számlázó programot lehet használni, hanem számlatömböt is. Mivel a dokumentumnak sorszámmal azonosíthatónak kell lennie, kerüljük a word használatát.