Mikor jogosult a vállalkozás áfát levonni? II. rész

Ez írás több mint egy éve született (2017. szeptember 12.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

Az első rész témája a számla volt, mint az adólevonási jog gyakorlásának egyik legfontosabb feltétele.

Ezen túlmenően azonban elengedhetetlen, hogy

  • mindkét fél adóalany legyen
  • gazdasági tevékenységet folytasson
  • a megvásárolt terméket, igénybevett szolgáltatást adóköteles gazdásági tevékenység keretében hasznosuljon és természetesen
  • a teljes ügylet valós legyen.

Az áfa törvény csupán a számlát írja elő, mint az adólevonási jog tárgyi feltételét. Azonban amennyiben az adóalanyok egy  (többmilliós) ügylet  megtörténtét kizárólag számlával tudják igazolni, az adóhivatal könnyen megtagadhatja az áfa levonását, azzal az indokkal, hogy a számlán szereplő ügylet nem valósulhatott meg.

Az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezésének feltétele, hogy a számlát valós adóalany állítsa ki, valós gazdasági eseményről, és a számla megfeleljen az áfa törvényben előírt feltételeknek. Amennyiben a számla megfelel a jogszabályi előírásoknak, csak akkor jogosít áfa levonásra, ha az hiteles, adatai pedig valósak.

Amennyiben a számlabefogadó a számlán feltüntetett terméket nem vásárolta meg, a szolgáltatást nem vette igénybe, azaz a felek között megkötött szerződés színlelt szerződés, a számla nem alkalmas adólevonásra, az adóhatóság a számlabefogadó levonási jogát megtagadja.

Az adóhivatal akkor is megtagadja az adólevonást, ha megállapítja, hogy a megkötött szerződésnek valós gazdasági, üzleti célja nincs, csupán adómegkerülésre, adókijátszásra irányul és akkor is, ha a valós gazdasági esemény nem azonos a számlán feltüntetett értékesítéssel, szolgáltatással.

Mit tehet a számlabefogadó?

Az üzleti ellenőrzési eljárás egy olyan eljárás, amelyet a számlabefogadó adóalany folytat le, annak érdekében, hogy csak azokat a számlákat fogadja be, egyenlítse ki, amelyek tartalmilag megfelelnek a teljesített ügyletnek. Ezt az ellenőrzési eljárást a gazdálkodás sajátosságaihoz igazodva minden vállalkozónak magának kell kialakítania.

A kidolgozott eljárás akkor hatékony, ha az egész ügyletet végigkíséri a megrendeléstől, a teljesítésen át egészen a pénzügyi rendezésig. Maga a konkrét ügylet, egy termék megvásárlása vagy egy szolgáltatás igénybevétele, mindig egy folyamat eredménye.

Amennyiben

  • rendelkezünk több cég árajánlatával,
  • be tudjuk mutatni a szóba jöhető beszállítókkal folytatott levélváltásokat,
  • részletes (ügyvéd által megfogalmazott) szerződést kötöttünk,
  • írásban adtuk le a megrendelésünket,
  • kötöttünk biztosítást,
  • igazolni tudjuk a személyes találkozók létrejöttét,

akkor elmondható, hogy az igazoló dokumentumok és az egyes tranzakciók közötti kapcsolat könnyen követhető, tükrözi a ténylegesen bekövetkezett folyamatokat.

Természetesen nem kell, hogy ezek a dokumentumok mind egytől egyig rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy igazolni tudjuk az ügylet valós voltát, hiszen minden gazdasági esemény más és más. De minél több bizonyítékunk van (a számlán kívül), az adóhatóság annál kevésbé fogja megkérdőjelezni az ügylet valós voltát.

Új üzletfeleknél mindig nagy a bizonytalanság.

Vannak olyan adatok, amelyekre a megrendelő adóalanynak nincs rálátása. Nem tudhatja, hogy az  áfa, amelyet ő levon, bevallásra, befizetésre került-e? Nem tudhatja azt sem, hogy rendelkezik-e az üzleti partnere a szükséges munkaerővel, tárgyi eszközzel. Ezekben az esetekben (más bizonyítékok hiányában) az adóhatóság nem tagadhatja meg az adólevonási jogot.

Ugyanakkor minden vállalkozásnak kötelessége, hogy informálódjon üzleti partnereiről.

Ma már minden arra kötelezett vállalkozás elektronikusan küldi be beszámolóit.

http://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/beszamolo_kereses oldalon lehet utánanézni, hogy az évek során rendben beérkeztek-e az előírt dokumentumok. A mérleg és az eredménykimutatás számszaki adatokat, a kiegészítő melléklet szöveges információkat tartalmaz.

Szintén szabadon lekérdezhetők a vállalkozások cégkivonatai is. (https://www.e-cegjegyzek.hu/) A cégkivonatból megtudhatjuk például, hogy mikor alakult a vállalkozás, mekkora a jegyzett tőkéje, ki a tulajdonosa, ki a képviseletére jogosult.

Ezen kívül az adóhatóság is lehetővé teszi, hogy a közzétett adatbázisokból informálódjunk.

Le tudjuk kérdezni, hogy

  1. érvényes-e az üzleti partner adószáma, van-e közösségi adószáma
  2. hány alkalmazottal rendelkezik, foglalkoztatott-e be nem jelentett alkalmazottat
  3. van-e jelentős összegű adótartozása
  4. van-e vele szemben végrehajtási eljárás
  5. szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, minősített adózónak minősül-e.

Ezeket az adatbázisok az alábbi linkeken érhetők el:
http://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok
Lehetőség van arra is, hogy egy lekérdezéssel több adatbázisból is kapjunk információt:
http://www.nav.gov.hu/nav/multilekerdezo

Ezen a linken az adószám egyszeri megadásával informálódhatunk arról, hogy a partnerünk áfaalany-e, hány alkalmazottja van, érvényes-e az adószáma, folyik-e ellene végrehajtási eljárás, szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Összességében elmondható, hogy az áfa levonás elsődleges feltétele, hogy rendelkezzünk szabályosan kiállított számlával. Ezen túlmenően célszerű a megvalósult ügylettel kapcsolatos egyéb dokumentumokat is megőrizni (árajánlatok, megrendelések, szállítólevelek). Új üzletfelek esetén pedig tájékozódjunk az interneten, használjuk a nav, a cégbíróság adatbázisait, annak érdekében, hogy meggyőződhessünk, partnerünk valóban létező, szabályosan működő adóalany.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó