Ha a számviteli megfogalmazásból indulunk ki, elmondható, hogy a befejezetlen termelés, az a termék, amely megmunkálás alatt van és legalább egy számottevő technológiai műveleten átesett. Mint látni fogod, a gyakorlatban ez a fogalom sokkal többet jelent.
A befejezetlen termelés leginkább az év végi zárások kapcsán merül fel.
Ekkor kell ugyanis figyelni arra, hogy ha vannak olyan „termékek”, amelyeknek a gyártása megindult, tehát az előállításhoz szükséges alapanyagokat, segédanyagokat felhasználtad, az alkalmazottak dolgoztak rajta, esetleg még alvállalkozókat is igénybe vettél, DE december 31-éig még nem készültek el, tehát nem tudod sem félkész-, sem késztermékként raktárra venni, akkor is egyfajta készletértéket képviselnek.
A befejezetlen termelés értékét többféle módszerrel meg lehet határozni, leggyakoribb a közvetlen önköltség megállapítása. Ez azt jelenti, hogy, ki kell számolnod, mennyi anyagot használtál fel, hány embered, hány órát dolgozott rajta, nekik mekkora bérük, bérjárulékuk volt és milyen egyéb költségeid merültek még fel annak érdekében, hogy terméked eljusson abba a fázisba, amelyben december 31-én van.
A befejezetlen termelés készletre-vételének azért van óriási jelentősége, mert ezáltal csökken az adóév során elszámolható költségek összege, tehát megnő a társasági adó alapja. Amennyiben a befejezetlen termelés során elszámolt költségek az év végi záráskor a költségszámlákon maradnak és nem kerülnek átvezetésre a készletek közé, társasági adó hiány fog jelentkezni.
A befejezetlen termelés kapcsán nagyon sokan biztosan óriási csarnokokra gondoltok, ahol Szilveszterkor hegyekben állnak a még el nem készült termékek.
Azonban gyakrabban számolni kell vele, mint gondolnád.
Építőipari vállalkozásoknál is tipikus, hogy év végén van olyan munkafolyamat, ami még nem fejeződött be, nem készült róla (rész)számla, de már anyagként sem lelhető fel. Ezt befejezetlen termelésként kell az év végi mérlegben kimutatni.
A fenti példákban a befejezetlen termelés szemmel látható, kézzel fogható. A gyártóüzemben felpakolt, még befejezetlen termékek vagy a félig leburkolt fürdőszoba láttán talán senki nem felejtkezik el róla, hogy a felmerült költségeket átvezesse a készletek közé.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a befejezetlen termelés kategóriájába tartoznak az igénybevett, de év végéig ki nem számlázott szolgáltatások is. Tehát nemcsak a termék-előállítással, hanem a különböző szolgáltatások nyújtásával foglalkozó vállalkozásoknak is észnél kell lenniük. Ha egy mérnökiroda elvállal egy megbízást december elején, karácsonyig dolgoznak rajta az alkalmazottak, de az elkészült tervet csak januárban számlázzák ki, akkor a decemberben erre elszámolt költségeket, mint befejezetlen termelést kell készletre venni, így biztosítva azt, hogy mind a bevétel, mind a költség egy évben legyen elszámolva. Ha a bevétel csak a következő évben jelentkezik, akkor a költségeket is csak akkor lehet kimutatni.
Példaként lehet még hozni a szoftverfejlesztő vállalkozásokat. Ott is gyakori, hogy nem fejeznek be egy munkát a karácsonyi szabadság előtt.
A befejezetlen termelés kiszámítása persze egyáltalán nem könnyű. Megesik, hogy egy raklap anyagnak a felét felhasználják, a másik fele anyagként kerül készletre vételre. A felhasznált anyag egy negyedéből elkészül a termék, háromnegyedéből nem. A szolgáltató iparban egy munkatárs több projekten is dolgozhat, nem egyszerű meghatározni, hogy melyik feladattal mennyit foglalkozik. Mégis törekedj arra, hogy készüljön egy kimutatás, mely a céged profilját leginkább tükrözi, látszódjon, hogy foglalkoztál a kérdéssel.
El kell ismerni, hogy gyakran a vállalkozások eleve úgy kötik a szerződéseket, hogy meghatározott munkafázisok elvégzése után részszámlát állítanak ki. Ha év vége előtt sikerül eljutni odáig, hogy az addig elvégzett munka kiszámlázásra kerül, akkor az addig felmerült költségek is bátran elszámolhatók, befejezetlen termelést nem kell a cég könyveiben kimutatni.
