A helyi adókról szóló törvény 39. §-a szerint az iparűzési adó alapját főszabály szerint az alábbiak szerint kell megállapítani:
az adó alapja a nettó árbevétel, amelyet csökkent
- az eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke,
- az alvállalkozói teljesítések értéke,
- az elszámolt anyagköltség összege,
- az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége. (kivéve, ha a vállalkozó a tao törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választotta)
A fenti felsorolásból leginkább az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások levonhatóságában van kockázat.
Nagyon oda kell figyelni arra, hogy az alvállalkozóktól befogadott számla nettó értékével akkor csökkenthető az iparűzési adó alapja, ha
- a vállalkozó mind a szolgáltatóval, mind a megrendelővel írásban vállalkozási szerződést kötött. A vállalkozási szerződés esetében az eredménykötelem érvényesül, tehát a megállapodásban rögzített díj akkor jár, ha a szolgáltatásra kötelezett teljesíti a szerződésben rögzített feladatait. Elengedhetetlen tehát, hogy a felek mind formailag, mind tartalmilag vállalkozási szerződést kössenek egymással.
- maga a szolgáltatás, a tevékenység beépül a fővállalkozó komplex teljesítményébe.
A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában közvetített szolgáltatásról akkor beszélünk, ha az igénybe vett szolgáltatást az adóalany,
- a megrendelővel írásban kötött szerződés alapján,
- részben vagy egészben,
- változatlan formában tovább értékesíti.
Az alvállalkozókkal ellentétben tehát a szolgáltatás nem beépül egy komplex teljesítménybe, hanem önálló ügyletként jelenik meg, amit változatlanul, hozzáadott teljesítmény nélkül kell tovább számlázni.
Célszerű a kiállított számlán ugyanazt a megnevezést használni, mint ami a bejövő számlán szerepel
Közvetített szolgáltatásnál tehát az adóalany igénybe vevője és nyújtója is ugyanannak a szolgáltatásnak, aki a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen.
Ezek közül az egyszerűbb feladat a számlán történő szerepeltetés. Számtalanszor lehet olyan számlával találkozni, melyen fel van tüntetve, hogy „A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.” Itt arra kell figyelni, hogy ha saját teljesítményt is számlázunk, akkor az el legyen különítve a vásárolt szolgáltatástól.
Nehezebb feltétel a szerződésben történő szerepeltetés. Ennek egyik oka, hogy számos kis- és középvállalkozó szerződik nagy, multinacionális cégekkel, akik saját szerződésmintákkal dolgoznak és nem hajlandók abban semmilyen módosítást eszközölni. Ha a vállalkozó nem hajlandó elfogadni a feltételeiket, akkor keresnek más „beszállítót”. Másik oka pedig az, hogy a vállalkozók nem szívesen osztják meg partnereikkel, hogy milyen módon fogják teljesíteni a megrendelt szolgáltatást. (Saját emberekkel, más vállalkozók bevonásával, esetleg a kettő ötvözetével.)
Mindenesetre a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak, mind az alvállalkozói teljesítményeket, mind a közvetített szolgáltatások értékét akkor lehet levonni az árbevétel összegéből, ha valamennyi előírt feltételnek megfelelnek.
Bár a jogszabály nem ír elő külön nyilvántartás vezetést, célszerű lehet olyan kimutatást készíteni, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az igénybe vett szolgáltatások melyik ügyletbe épültek be, illetve lettek tovább számlázva. Ebben a táblázatban érdemes feltüntetni legalább a beszállító nevét, adószámát, a befogadott számla sorszámát, időpontját, összegét. Ezen túlmenően a megrendelő nevét, a kibocsátott számla sorszámát, időpontját, összegét.
