Minden vállalkozás szokott valamilyen költséget vagy adót továbbszámlázni vevőinek terméke vagy szolgáltatása értékesítésekor. Ilyen például webáruházak esetén a postaköltség, vagy személygépkocsi bérbeadása során a cégautóadó. Gyakran felmerül a kérdés, hogyan kell ilyenkor a számlát kiállítani, melyek azok a tételek amelyeket áfásan és melyek azok, amelyeket áfamentesen kell továbbszámlázni.
Nézzük meg először, hogy mi a helyzet az adókkal.
Az Áfa törvény (2007. évi CXXVII. törvény) 70.§ (1) b) pontja szerint: „…az adó alapjába beletartoznak: az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések,…”
A 71.§ (1) c) pontja szerint ugyanakkor „ … az adó alapjába nem tartozik bele: az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt, végső képviselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.”
Mit jelent ez gyakorlati szempontból?
A továbbszámlázott adóterhek akkor képezik áfa alapját, tehát akkor kell áfásan továbbszámlázni, ha az áfa-alanyának és az egyéb (továbbterhelendő) adó alanyának személye egybeesik. Más megfogalmazásban az egyéb (továbbterhelendő) adónál a fizetésre az kötelezett , aki azt tovább kívánja számlázni.
Erre példa a már korábban említett cégautó adó. Személygépkocsi bérbeadása esetén az adó alanya a tulajdonos, ő a cégautó fizetésre kötelezett. (Kivéve, ha a bérlet határozatlan időre szól vagy határozott időtartamra szól ugyan, de az meghaladja az egy évet és a bérlőt üzembentartóként bejegyezték. Ebben az esetben a cégautó adó a bérlőt terheli.)
Amennyiben a tulajdonos a cégautó adót tovább kívánja terhelni a bérlőre, ezt csak áfásan teheti meg. Ezt kiszámlázhatja a bérleti díjjal egy tételben vagy a számlán külön soron szerepeltetve. Ha a bérleti díjat havonta számlázza, a cégautó adót pedig negyedévente (tehát külön számlában), az adót akkor is áfával terhelten kell megjeleníteni.
A másik eset, amikor az áfa fizetésre kötelezett és az egyéb (továbbterhelendő) adó fizetésre kötelezett személye elválik egymástól.
Erre példa az idegenforgalmi adó. Az áfa alanya a szállásadó, míg az idegenforgalmi adó alanya a vendég. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó fél beszedi az idegenforgalmi adót, nyilvántartja, a kiállított számlán feltünteti, majd továbbítja az önkormányzat felé. Ezek alapján elmondható, hogy az idegenforgalmi adó nem áfaalap, tehát áfamentesen kell azt a számlán megjeleníteni.
Az adók továbbszámlázásánál tehát a teljesítésre kötelezett vállalkozásnak azt kell mérlegelnie, hogy az adó kit terhel. Ha a vállalkozót terheli és ő azt a kívánt haszon elérése érdekében továbbterheli ügyfelére, vevőjére stb. , akkor áfásan kell továbbszámlázni. Ha a vevőt terheli, de a vállalkozó feladata, hogy azt beszedje, nyilvántartsa majd a hatóság felé továbbítsa, akkor áfamentesen kell továbbszámláznia.
Járulékos költségek továbbszámlázása
A járulékos költségek alapját képező szolgáltatások jellemzője, hogy valamilyen alapügylethez kapcsolódnak. Ezek nélkül a „mellékszolgáltatások” nélkül az alapügylet nem lenne maradéktalanul teljesíthető. Jellemző még ezekre a „mellékszolgáltatásokra”, hogy ugyanaz az adóalany biztosítja a partnerének, aki az alapügyletet.
Az Áfa törvény 70 § (1) b) pontja szerint „… az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, így különösen a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.”
Mit jelent ez tehát a számla szempontjából?
A járulékos költség felveszi az alapügylet teljesítési helyét, adómértékét és főszabályként a teljesítési időpontját is.
Egyik leggyakrabban előforduló járulékos költség a postaköltség. A postaköltség felveszi az értékesített termék adómértékét. Hiába kapunk tehát a postán adómentes számlát, nekünk azt azzal az adómértékkel kell továbbterhelnünk, mint amivel termékünket is értékesítjük.
A biztosítások szintén adómentesek. Ha azonban vállalkozásunk olyan árura köt biztosítást, melyet pl. 27%-os áfa terhel, a biztosítást is 27 %-os áfával terhelten lehet a vevő felé továbbszámlázni.
