Sokszor, sokan írtak már arról, hogy mikor minősül két vagy több vállalkozás kapcsoltnak és ehhez milyen jogszabályi előírás kapcsolódik. Ugyanakkor viszonylag keveset lehet olvasni arról, hogy mi a helyzet a magánszemélyekkel, akik egy vállalkozásnak oly módon tagjai, hogy arra többségi befolyást gyakorolnak, de nem egyéni vállalkozók.
Pedig többször előfordul, hogy a társaság és annak magánszemély tagja között szerződéses kapcsolat jön létre, például, ha a cégnél finanszírozási probléma merül fel és a tulajdonos nyújt kölcsönt a vállalkozásnak.
A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao tv-ben találjuk, eszerint:
„4.§ 23. * kapcsolt vállalkozás:
a) * az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,”
A megfogalmazással kapcsolatban az a kérdés, hogy mit értünk személy alatt.
Erre a kérdésre szintén a Tao törvény 4.§-a adja meg a választ, amely a fogalmak között definiálja a személy fogalmát.
4.§ 31/b. * személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;
Látható tehát, hogy a személy fogalmába beletartozik a magánszemély is, tehát a vállalkozás többségi befolyással rendelkező tagja is kapcsolt „vállalkozásnak” tekintendő.
A kapcsolt vállalkozásokkal összefüggésben az egyik legszigorúbb előírás a piaci árak alkalmazása ill. a társasági adó számítása során az adóalap eltérítése.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a magánszeméllyel kötött szerződéseket kell-e vizsgálni ebből a szempontból, vagyis, hogy az alkalmazott árak (pl. a kölcsön kamata) megfelelnek-e a független piaci szereplők között alkalmazott áraknak.
A kérdésre a választ itt is a Tao törvény adja meg. A 18.§-ban olvasható az adóalap korrekciójára vonatkozó előírás.
Az (1) a) pontban van megfogalmazva, hogy mikor van lehetősége a társasági adó alany vállalkozásnak csökkentenie az adóalapját. Ez úgy van meghatározva, hogy egyéb feltételek teljesülése mellett, akkor lehet az adóalapot csökkenteni, ha az üzleti partner belföldi illetőségű adózó. (A Belföldi illetőségű adózók a 2.§ (2) bekezdésben vannak definiálva és a felsorolásban nem szerepel a magánszemély.) Elmondható tehát, hogy az adóalapot csak akkor csökkentheti a vállalkozás, ha adottak a feltételei annak, hogy a szerződő fél pedig növelni fogja. Ez csak akkor tud megvalósulni, ha a másik fél is Tao alany. Tehát, ha az „üzleti partner” magánszemély, egyéni vállalkozó vagy KIVA alany, nem lehet az adóalapot csökkenteni.
A 18. § (1) b) pont, ahol a társasági adóalap növelésre vonatkozó kötelezettség olvasható, pedig egyértelműen kizárja azt az esetet, amikor a Társasággal szerződő fél egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.
Elmondható tehát, hogy ha egy Társaság a magánszemély tagjával szerződéses kapcsolatba kerül, a társasági adóalapot a piaci árak miatt nem kell korrigálni, a bejelentési kötelezettségről azonban nem szabad elfelejtkezni. Ezt a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szabályozza.
(4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz
b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.
