Amennyiben a kapcsolt vállalkozások – ezek pontos meghatározásáról itt írtunk – egymással kapcsolatba lépnek, szerződést kötnek, akkor a szerződéskötést követő 15 napon belül ezt a tényt az adóhatóság felé be kell jelenteni. Erre szolgál a 16T201 és a 16T201T nyomtatvány.
A kapcsolt vállalkozási viszonyt tehát a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni. Előfordulhat, hogy a szerződés megkötésekor két vállalkozás nem minősül kapcsoltnak, később azonban azzá válnak. Ezt nem kell külön bejelenteni. Amennyiben a szerződés teljesül és a két cég újra szerződik, akkor már meg kell tenni a bejelentést.
A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését szintén 15 napon belül kell bejelenteni az adóhivatalnak.
A bejelentést követően is figyelemmel kell kísérni e vállalkozások egymással szembeni ügyleteit. Számos esetben a kiszámított adóalap korrekcióra szorul, mert a felek nem a szokásos piaci árat alkalmazták egymással szemben. Előfordulhat, hogy át akarunk térni egy másik adónemre, melynek választása értékhatárhoz kötött. Itt fontosak lehetnek a kapcsolt vállalkozások adatai.
Mire kell figyelni a kis- és középvállalkozásoknak?
Társasági adó
A társasági adó összegének kiszámításakor a törvény korrekciós tételt ír elő arra az esetre, ha a felek nem a szokásos piaci árat alkalmazzák az egymás közötti ügyletekben.
Amennyiben az alkalmazott ellenérték következtében a vállalkozás adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, akkor a különbözet összegével csökkenthető az adózás előtti eredmény. Ekkor szükség van egy mindkét fél által aláírt dokumentumra, amely tartalmazza a különbözet összegét.
Abban az esetben, ha az alkalmazott ellenérték következtében a vállalkozás adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, akkor a különbözet összegével növelni kell az adózás előtti eredményt. Kivételt jelent, ha a másik magánszemély (aki nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést.)
A szokásos piaci ár meghatározására különböző módszereket nevesít a Tao. törvény. Ezek közül kis vállalkozások által leggyakrabban használt az
- összehasonlító árak módszere: az ügylet során alkalmazott árat összehasonlítják független felek által, összehasonlítható termékek, szolgáltatások értékesítésekor felszámított árral.
- viszonteladási árak módszere: ez a módszer akkor alkalmazható, ha a cég a kapcsolt vállalkozástól beszerzett terméket, szolgáltatást független felek részére továbbértékesíti. A továbbértékesítés során alkalmazott árat csökkentve a szokásos haszonnal és a viszonteladó költségeivel kapjuk meg a beszerzés szokásos piaci árát.
- költség- és jövedelemmódszer: itt a felmerült költségekből kell kiindulni, amelyet növelni kell a szokásos hasznon összegével. Így kapjuk meg a szokásos piaci értéket.
Kapcsolt vállalkozásokat érintő korrekciós tétel a társasági adóban a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés. Az elengedett követelés összegével növelni kell az adóalapot, amennyiben az (nem magánszemély) kapcsolt vállalkozás javára történik.
Egyszerűsített vállalkozói adó
Az EVA esetében az összes bevételt (ami tulajdonképpen az EVA alapja) meg kell növelni az adóévben megszerzett azon bevételekkel, amelyek olyan személytől származnak, amellyel az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Azt lehet tehát mondani, hogy a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel után dupla eva-t kell fizetni. Mivel az eva-t kis, családi vállalkozások alkalmazzák, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy kivel szerződnek.
Kisvállalati adó
A kiva választásának feltétele – többek között- hogy a kivás adóévet megelőző adóévben az átlagos állományi létszám ne haladja meg a 25 főt, az elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot.
A feltételek vizsgálatakor mind az állományi létszám, mind a bevétel megállapításakor figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozások adatait.
A fenti adatokat az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év számai alapján kell meghatározni.
Megszűnik a kiva alanyiság, ha az átlagos állományi létszám meghaladja az 50 főt. Ilyenkor nem kell a kapcsoltak létszámadatait figyelembe venni.
Ugyancsak kikerül a kiva hatálya alól az a vállalkozás, amelynek a bevétele meghaladja az 500 millió forintot. Itt újra figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozások számait.
A tao. törvénnyel összhangban itt is növeli a pénzforgalmi eredményt a kapcsolt vállalkozás javára elengedett követelés valamint a piaci ár és a szerződésben meghatározott ellenérték különbözetével itt is korrigálni kell – szintén – a pénzforgalmi eredményt.
Iparűzési adó
Főszabály szerint az iparűzési adó alapját az alábbiak szerint kell meghatározni:
Nettó árbevétel
-anyagköltség,
-alvállalkozói teljesítések,
-eladott áruk beszerzési értéke,
-közvetített szolgáltatások,
-alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei.
500 millió feletti árbevételű cégek esetén az ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatásokat már csak sávosan lehet levonni, tehát nem biztos (bár nem kizárt), hogy az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások összegének csak egy részét lehet az iparűzési adó alapjánál érvényesíteni.
De hogy jönnek ide a kisvállalkozások??
A kapcsolt vállalkozások adatait (amelyeknél az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50 %-át) össze kell vonni, az adó alapját az összevont adatok alapján kell megállapítani, majd az árbevétel arányában felosztani.
Ez gyakran odavezet, hogy egy kisvállalkozás az összevonás miatt több iparűzési adót fizet, mintha csak a saját számai alapján állapítaná meg a fizetendő helyi iparűzési adót.
Amennyiben egy vállalkozás nem a fent részletezett főszabály szerint állapítja meg az adót, nem kell az összevonást elvégezni. Például eva, kata, kiva alanyoknak lehetőségük van választani a főszabály és az egyéb módon történő adó megállapítás között. Ha ez utóbbit választják, elkerülik az összevonás szabályainak alkalmazását.
Készpénzes értékesítés bejelentése
A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóság felé a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. A bejelentési kötelezettség a termék vevőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, kivéve, ha vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyről van szó.
A nem kapcsolt vállalkozások között teljesített készpénzszolgáltatást akkor kell bejelenteni, ha az a kétmillió forintot meghaladja.
A bejelentést a 40-es számú nyomtatványon kell megtenni. (Itt nem szerepel az évszám a nyomtatvány sorszáma előtt.)
