A gazdasági életben számos olyan vállalkozás működik, amely egy vagy több másik társasággal, esetleg magánszeméllyel kapcsolt viszonyban áll. A hasonló tulajdonosi kör vagy befolyás még nem jelent automatikusan kapcsoltságot, főszabály szerint azt a tao törvény előírásai alapján kell meghatároznod. Ezek alapján elmondható, hogy kapcsolt viszony akkor jön létre, ha legalább az egyik szereplő a társasági adó alanya. A másik személy lehet belföldi vagy külföldi vállalkozás, egyéb szervezet vagy akár magánszemély is.
A kapcsolt viszony fennállására azért fontos odafigyelned, mert számos törvényben előírás kapcsolódik hozzá. Ezek közül az egyik leggyakoribb, a felek közötti piaci ár alkalmazásának előírása, ami, ha nem valósul meg, a társasági adó alapját korrigálni kell.
De említhetnénk például a kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárokat is, ahol szintén össze kell számítani a kapcsolt vállalkozások bevétel és létszám adatait.
De mikor jön létre kapcsolt viszony?
Egyik esetben akkor, ha megvalósul a többségi befolyás, azaz valamely személy az adózóban vagy az adózó valamely személyben vagy van olyan harmadik személy, amely mindkettőjükben többségi befolyást szerez. Többségi befolyásról akkor beszélünk, ha a befolyással rendelkező tag az adott vállalkozásban a szavazatok több, mint felével rendelkezik vagy meghatározó befolyása van. Egy tulajdonos esetében akkor beszélünk meghatározó befolyásról ha rendelkezik a vezető kiválasztásának vagy visszahívásának jogával vagy megszerezte más tulajdonosok szavazatait, így az övé már meghaladja az 50 %-ot.
A szabályokkal kapcsolatban tehát oda kell figyelned arra, hogy nem tulajdoni, hanem szavazati arányokról beszélünk. E kettő el is térhet egymástól, ha ez így van, azt a társasági szerződés vagy alapító okirat tartalmazza. Másrészt a különböző társasági dokumentumok, taggyűlési jegyzőkönyvek alapján lehet azt megállapítani, hogy van-e valamely tulajdonosnak meghatározó befolyása, pl. a döntések egy kézben összpontosulnak.
A többségi befolyás közvetlenül és közvetetten is fennállhat. Ez utóbbiról akkor beszélünk, ha két vállalkozás közé beékelődik egy harmadik, ún. köztes vállalkozás. Ha pl. „A” vállalkozás szavazati joggal rendelkezik „B” vállalkozásban, „B” vállalkozás pedig „C”-ben.
„A” és „B” valamint „B” és „C” között a kapcsolt viszony fennállását az alábbiak szerint kell megállapítani.
Ha „A”-nak több, mint 50 %-os szavazati aránya van „B”-ben, akkor „B”-nek „C”-ben meglévő szavazata „A” szavazatának tekintendő. Ha ez több, mint 50 %, akkor „A” és „C” között megvalósul a többségi befolyás.
Ha „A”-nak kevesebb, mint 50 %-os szavazati aránya van „B”-ben, ekkor „C”-ben arányos szavazat illeti meg „A”-t, amilyen arányban képviselteti magát „A” „B”-ben.
A kapcsolt viszony létrejöttének megállapításában kiemelt szerepe van a közeli hozzátartozóknak, mivel az ő szavazatukat össze kell adni. Először ki kell számolni, hogy mennyi az egyik cégben a közvetlen hozzátartozók szavazati aránya, majd meg kell nézni, hogy néz ez ki a másik cégben ugyanerre a rokoni körre vetítve.
A kapcsolt vállalkozói viszony létrejön akkor is, ha egy magánszemély több cégnél ügyvezető. Itt azonban nem kell figyelni a közeli hozzátartozókat, azáltal ugyanis, hogy egy vállalkozásnak a férj, egy másiknak pedig a feleség az ügyvezetője, még nem kerülnek egymással kapcsolt viszonyba.
Bonyolítja a helyzetet, ha egy vállalkozásnak több ügyvezetője van. Amennyiben valamelyik ügyvezető több társaságban is önálló aláíró, akkor fennáll a kapcsoltság. Ha csak egyben önálló , akkor nem beszélünk kapcsolt vállalkozásokról, mivel az együttes aláírási jogosultság nem teszi lehetővé a döntő befolyást.
Arra azonban figyelemmel kell lenned, ha egy adott ügyvezetői kör együttes aláírási joggal rendelkezik egy vállalkozásban és ugyanezen személyek ugyancsak együttesen írnak alá egy másikban, akkor már létrejön a kapcsolt viszony.
A kapcsolt viszony létrejöhet a vállalkozás (nem egyéni vállalkozó) tagjával is. Ebben az esetben azonban a piaci ár vizsgálata mellőzhető és így adóalap korrekciós tétel sem kapcsolódik hozzá.
Más a helyzet azonban, ha ez a magánszemély tulajdonos egyéni vállalkozó is, akkor a többségi befolyás esetén itt is létrejöhet a kapcsolt viszony és ehhez már adóalap korrekciós kötelezettség is tartozik.
Ugyanakkor, ha egy egyéni vállalkozó egy társaságban ügyvezető is, erre való tekintettel, ott már nem jön létre a kapcsoltság.
Társaságok és magánszemélyek mellett egyéb szervezetekkel is létrejöhet a kapcsolt vállalkozási viszony, itt azonban szinte kizárólag az ügyvezetői azonosság miatt. Szavazati arány, többségi befolyás ebben az esetben nem értelmezhető, azonban előfordulhat, hogy az egyéb szervezet alapító okirata nem testületi döntést határoz meg.
Mindezek alapján láthatod, hogy nem mindig egyszerű megállapítani, hogy két vállalkozás kapcsolt-e vagy sem. Amennyiben igen és közöttük szerződéses viszony is létrejön, akkor az adóhatósághoz is be kell jelentened ezt a tényt. Ugyanakkor ügyelned kell arra, hogy az egyes ügyletek ellenértéke, legyen szó akár adásvételről, kölcsön- vagy bérleti szerződésről megfeleljen a szokásos piaci árnak.
Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a társasági adó alapját korrigálni kell. Az egyik félnek mindenképpen növelni kell azt, pl. akkor, ha több költséget számol el, mint indokolt lenne, a másik félnek pedig elvileg lehetősége van csökkenteni azt, ez azonban feltételekhez kötött. Az az adóalany, amelyik több társasági adót fizetne, rendelkeznie kell az üzleti partnere nyilatkozatával, amely tartalmazza az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét, valamint azt, hogy adóalapjának megállapításakor növelő tételként figyelembe vette. Az is fontos még, hogy partner vállalkozás belföldi adóalany legyen vagy olyan cég, amely külföldön a társasági adónak megfelelő adó alanya.
Ha több céget vezetsz vagy több vállalkozásban van tulajdonrészed és bizonytalan vagy valamiben, keress fel bátran a kérdéseiddel!
